Dr. Stowel, az USA közismert atomtudósa a tudományos kutatásai során az emberi agy működését vizsgálta kutatótársaival. Megdöbbentő volt számukra azt megállapítani, hogy az agyhullámok a térbe kisugárzódnak és a rádióhullámokhoz hasonló működést mutatnak. Az agyból kisugárzó hullámok hossza különböző, de mintegy skálát képezve, hosszuk elhatárolhatók egymástól.
Az atomtudós előtt az orvostudomány már régóta megállapította az agyhullámok jelenlétét az emberi agyban. Az elektro-enkefalográfiás (EEG) vizsgálat, valamint a szív vizsgálatánál használt elektrokardiogramm (EKG) már régóta a testünk bio-elektromos mutatóit méri. Az is közismert, hogy minden sejtnek van saját bioárama és saját, elektromos kisugárzása. Ezek rendszeréből áll össze egyes szerveink, s végül a testünk elektromos rendszere. Ezen rendszereken keresztül lehet különböző vizsgálatokat (Voll-féle elektroakupunktúra, biorezonancia, stb) elvégezni. Azt is tudja már mindenki, hogy a mobiltelefonok rádiójeleket és elektromágneses mezőt bocsátanak ki, ezek pedig áthatolnak az agyon is. Ezt a hatást is lehet mérni érzékeny műszerekkel, valamint a vérkristály analízises vizsgálat is tökéletesen alátámasztja a mobiltelefonok agyra gyakorolt ártó hatásait. Talán az agysebészek ezért nem használnak mobilt, vagy ha használnak, akkor azt a testüktől távol tartva kihangosítóval, vagy fülhallgatóval használják. A gyermekek koponyája még fejletlen, ezért kevésbé védi az agyat, mint a felnőtteké, ezért még jobban ki vannak téve a különböző elektromágneses sugárzások egészségkárosító hatásainak, mint a szüleik (nemcsak a mobilok veszélyesek ilyenformán, hanem a MP3-ak, és minden, ami fejhallgatóval hallgatható).
Nem csak bekapcsolva ártalmas
A heidelbergi orvosegyetem kutatója, Prof.Dr.Dr.Ph.D. András Varga nemcsak orvosprofesszor, hanem elektromérnöki doktorátussal is rendelkezik, s egyben igazságügyi szakértő is. Az „Elektro-bioklima-tológia” címen, eddig csak németül megjelent könyvében tudományos kísérletekkel igazolja az elektromágneses frekvenciák (EMF) egészségkárosító hatásait, amely nemcsak termikus (hőhatás), hanem atermikus (hőtől független) hatásaival is károsítják sejtjeinket. Kutatásai bizonyítják, hogy a mobiltelefon nemcsak akkor árt, ha beszélünk valakivel, hanem, akkor is, ha be van kapcsolva, de csak vételkész helyzetben van. Vételkész helyzetben két másodpercenként ad egy impulzust a legközelebbi adótorony felé, hogy hívásra alkalmas. Ezek az impulzusok, attól függően, hogy milyen távolságra vannak a testünktől, károsítják a szervezetünket. (ha csak pár cm-re van, akkor nagyobb, ha távolabb, akkor a távolsággal arányosan csökkenő egészségkárosító hatással kell számolni). Különösen veszélyes ez gyermekekre, akiknek a szervezete folyamatos és gyors fejlődésben van. Ha viszont használjuk is a mobiltelefonunkat (beszéd, sms, stb), akkor az ártó hatás nagysága függ a beszélgetés idejétől és a mobiltelefon mozgásától.
Miért tilos a repülőn?
Ha mi hívunk valakit, akkor amíg rá nem talál a mobilunk a szolgáltatónk adótornyára, addig maximális - akár 2 W-is lehet - (próbáljon meg valaki 2 W-os hangszórót maximális hangerővel közvetlenül a fülére szorítani) adókapacitással küldi a hívójelet a bázis adótornyok felé. Amikor megtalálta a legközelebbit, akkor annak távolságától függő erővel adja le a sugárzását az adótorony felé. Ha beszéd közben elmozdulunk, vagy folyamatosan mozgásban vagyunk, akkor a mobiltelefonunk érzékeli a mozgásunkat, ezért készülékünk megnöveli az adóteljesítményét, hogy egy másik adótoronnyal is felvehesse a kapcsolatot, ugyanis ha a híváskor kezdeményezett adótoronytól annyira eltávolodik, hogy kritikus szint alá csökken a térerő, akkor a mobilunk másik toronnyal is kapcsolatot vesz fel, hogy leszakadás esetén folyamatos legyen a beszélgetés, vagy a más jellegű szolgáltatás. Ha például a mozgó metrón, vonaton, vagy villamoson, autóbuszon utazva próbálunk meg hívást kezdeményezni, akkor nagyon nagy adóteljesítmény kell a folyamatos kapcsolathoz, és ez hatványozottabban árt, mintha álló helyzetben vennénk igénybe a mobiltelefont. Ezért tilos a repülőgépeken is használni a mobiltelefont. Több ország törvényei szerint börtönnel büntetik, akár csak a bekapcsolt állapotot is.
Tömegközlekedési eszközökön, ha egyidejűleg többen is mobiloznak, akkor olyan nagy teljesítménysűrűség keletkezik, hogy az még a nem mobilozókra is egészségkárosító hatással van.
24 órás jeladás
Ugyanilyen hatással kell számolni az úgynevezett DECT-zsinórnélküli- telefonok esetében is. Sokan meghagyják ugyan a vonalas telefonjukat, de a lakásban, vagy a munkahelyen zsinór nélkül használják azt. Ilyenkor a bejövő vonal végén lévő készülék adó egysége folyamatos, pulzált, 100 Hz-es rádiójeleket ad le a lakás valamelyik részében lévő készülék felé. Ha a zsinór nélküli telefonról hívást kezdeményezünk, vagy bennünket hívnak és csörög a telefon, akkor akár húszszoros is lehet az adó teljesítménye, úgy a fali egységnél, mint a kezünkben lévő készüléknél.
Azt csak nagyon kevesen tudják, hogy a DECT készülék a nap 24 órájában küld jeleket a telefonra, még akkor is, ha nem telefonálunk. Ilyen esetekben olyan nagy teljesítménysűrűség keletkezik a lakásban, ami túllépi még egy mobil rádióállomás teljesítményét is, amely már minden lakásban, vagy munkahelyen tartózkodó ember egészségét károsítja folyamatosan!! Különösen veszélyeztetettek az ilyen lakásban lévő gyermekek.
Ugyanilyen károsító hatásokkal kell számolni a vezeték nélküli számítógépek (PC, monitor, nyomtató, egér, stb) esetében is.
És autóban?
Varga professzor megállapította azt is, hogy gépkocsiban történő mobilozás esetén egyidejűleg több ártó hatás is jelentkezik, még akkor is, ha a gépkocsi álló helyzetében történik a mobiltelefonálás. A fém karosszéria (kivéve a Trabantokat és az egyéb műanyag felépítményű autókat), mint egy Faraday-kalitka próbálja árnyékolni a jeleket. A mobiltelefon érzékeli, hogy nem távozik a jel a gépkocsiból, ezért újabb és újabb adóteljesítmény növeléssel „eléri” (az ablaküveg karosszéria réseknek köszönhetően, nem teljes „Faraday-kalitka” a gépkocsi) az adótornyot és lehetővé teszi a beszélgetést. Ilyenkor, különösen a mozgó gépkocsi esetében, több ezerszeresére is növekedhet a mobiltelefon adóteljesítménye. Ez már akkor is veszélyes a közlekedés biztonságára, ha nem maga a vezető telefonál, hanem az utasa, mivel ekkora adóteljesítmény már veszélyezteti a gépjárművezető biztonságos vezetőképességét, illetve a biztonságos vezetésre való alkalmasságát. A gépjárműben (kamion is) való mobiltelefon használatot csak azért tiltják, mert a kézben tartott mobiltelefon és maga a telefonálás is elvonja a figyelmét a vezetőnek a biztonságos vezetéstől. Sajnos, ha nem a vezető használja a mobilját, hanem az utas, az is ugyanúgy veszélyes a közlekedés biztonságára, mert mindenkinek árt a mobilsugárzás frekvenciája és erőssége, aki a gépjárműben tartózkodik (autóbusz is). Különösen veszélyeztetettek a gépjárműben utazó kisgyermekek, a terhes kismamák, de még a fejlődésben lévő kamaszok is.
Folytatjuk!
forrás: zoldujsag.hu
Hozzászólások