Már te is biztosan hallottál a színek varázslatos erejéről, testi-lelki gyógyító hatásáról.
A szivárvány színei közül a sárga, a narancs és a vörös meleg és aktív színek, ezáltal testi és lelki szinten is élénkítenek, energiával töltenek fel, míg a kék, az indigó és az ibolya lila hidegek, passzívak ezért élettanilag nyugtatnak, ellazítanak.
Minden szín mély pszichológiai és szimbolikus értelemet hordoz magában, így sohasem véletlen, hogy valaki miért épp az adott színhez vonzódik, vagy az adott pillanatban miért pont azt a színt választja.
Ez különösen igaz a kisgyerekekre, akik még nem vesztették el a kapcsolatot önmagukkal, és teljesen ösztönösen, spontán válogatnak a színek között.
A kisgyermek számára a színek fontos ön- és érzelem kifejezési eszközök. Vajon mire utalnak a gyermekrajzokon az egyes színek?
Erős vagy halvány színek
A színek intenzitása, tónusa a gyermek érzelmi életéről tanúskodnak.
A telt, erős színekkel rajzoló kisgyerek intenzív érzelmekkel bír, és érzelmi megnyilvánulásai is erőteljesek. Lendületes, gyakran akaratos személyiségek, akik határozott fellépésük révén könnyen kivívják magunknak a központi helyet és elérik, hogy minden szem rájuk figyeljen.
A finomabb, visszafogottabb érzelmi életet élő kisgyerekek a pasztellszíneket részesítik előnyben. (Ha pirossal rajzolnak, azt is nagyon halványan használják, nem nyomják rá a ceruzát.) Ezek a kisgyerekek nagyon érzékenyek, az erőszakot a törtetést nehezen viselik. Ha ilyet tapasztal, gyakran inkább a háttérbe vonul, és bebújik a csigaházába.
Sok szülő megijed, megrémül, amikor egyik napról a másikra a kisgyermeke rajza tele lesz feketével, hiszen tudják, hogy ez a gyászt, a komorságot és a szomorúságot jelképezi. A feketéhez társítjuk a sötétséget, az ismeretlent, a félelmet is.
Ha a gyermek rajzán hirtelen és nagymértékben jelentkezik, akkor valóban gyanítható, hogy a gyermeket valami olyan trauma érte, ami megviseli, és nehezebben dolgozza fel. Az is lehet, hogy valaki megbántotta, és ezt nehezebben bocsátja meg, még haragszik az illetőre. Sok esetben a kisgyermek még nem igazán tudja (vagy nem meri!) szavakba önteni, megfogalmazni, hogy mi a problémája, ilyenkor hagyni kell, hogy had rajzoljon a feketével, mert ezzel „kirajzolja” magából a feszültséget, megnyugszik és előbb-utóbb beszélni is tud majd róla. Ám ha huzamosabb ideig tart vagy fokozódik a dolog, és a gyermek viselkedésében is megnyilvánul, akkor javasolt megfelelő szakembert felkeresni.
A fehér szín a tisztaság, az ártatlanság, a szellemiség színe. Ám, ha a rajzlapon sok a fehéren maradt terület, akkor az azt jelzi, hogy a gyerek számára sok az ismeretlen, „én-idegen” terület ezért rendkívül bizonytalan. (Különösen igaz ez, ha az ábrák, az alakok picik, soványak.)
Érdekes jelenség, amikor a kisgyerek a fehér rajzlapra fehérrel rajzol, ami spirituális érzékenységre utal.
A sárga: a fény, a melegség színe. Tudatosságra, magabiztosságra, önállóságra utal. A Nap színe is, ami szimbolikusan a férfit jelképezi, így gyermekrajzokon az apát, a vele való egészséges kapcsolatra utal.
A narancs ugyancsak érzelmi melegséget, energikusságot, vidámságot hordoz magában. A szín az apai sárga és a tűzet jelképező vörös keverékéből jön létre, ezáltal az élethez szükséges egészséges agresszivitásra, illetve az apai elvárásoknak való megfelelési vágyra utal.
A piros szín a tűz, az energia, a szeretet, de a harc színe is. Ha pasztell, halvány árnyalatban jelentkezik a gyermekrajzon, akkor a szeretet jelképezi, ám ha a kisgyerek erőteljesen (a ceruzát rányomva) és sokat használja, akkor az indulatosságra, agresszivitásra utal.
A rózsaszín: érzékenységről tanúskodik. Ha a kisgyermek gyakran rózsaszínez, akkor rendkívül sebezhető, lelkileg sérülékeny gyermek, aki fél a kiszolgáltatottságtól.
A kék a nyugalom, a béke, a hűség színe. Szimbolikusan az anyai szeretetre utal.
A lila rendkívül izgalmas, spirituális szín, ami szellemi fejlődést, azonosulási vágyat tükröz. Az a kisgyerek, aki szívesen és sokat liláz, gyakran átlagon felüli intelligenciával rendelkezik, de sok esetben érzelmileg támaszkereső. Ha ez az uralkodó szín a rajzon, akkor az önzésre, hatalmaskodásra, zsarnokoskodásra utalhat. Vagyis nem tudatosan, de érzelmileg uralkodik, manipulálja a családját, környezetét.
A barna a föld, a gyökerek, ezáltal a stabilitás színe. Megmutatkozik benne a megbízhatóság, a családhoz való biztonságos kötődés, és az érzelmi kötődés vágya, a szeretet igénye.
A zöldet kedvelő gyerek számára fontos a harmónia, az igazságosság és az egyenlőség. A gyermek a korának megfelelően érett, sok esetben komolyabb is, mint hasonló korú társai. Szívesen védelmez, gondoskodik másokról. A zöld megfelelő használata (a megfelelő helyen és nem méregzöldként) jelzi az anya és az apa harmonikus kapcsolatát. Ha a kicsi erősen és sokat zöldez, akkor fontos számára a tulajdona, ragaszkodik kedvenc játékaihoz, mert azokat önmaga „kiterjesztésének” érzi. Forrás
Hozzászólások