13 évig járnak majd iskolába a gyerekek?

admin | 2017.03.23

Ma negyedik osztályig gyakorlatilag eldől, egy kisdiák továbbtanulhat-e, vagy szakiskolába kényszerül. Ezt az antimobilizációs trendet fordítaná meg egy ügyesen bevezetett kilenc évfolyamos általános iskola. A köznevelés szinte minden elemén változtatni kéne, és még úgy sem egyértelmű a siker. Rogán Antal már a 2016-17-es bevezetést emlegette, a szaktárca szerint viszont korai még erről beszélni. Ami biztos: érettségizni hamarosan már senki nem fog 18 évesen.




A kormány a kilencosztályos általános iskola bevezetése mellett tette le a voksot. A köznevelésért felelős államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit szerint ezzel tudnák az oktatás tartalmát megerősíteni, a felgyülemlett, "megtaníthatatlan" tananyagmennyiséget jobban elosztani. A bevezetés mikéntjéről a szakmai egyeztetés után indulna meg szélesebb körű társadalmi vita. A Fidesz oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán júniusban a HVG-nek azt mondta, hogy egy-két évtizedbe is beletelhet, mire ez sikerülhet, hiszen a szakképzési törvény közelmúltbeli módosítása előirányozta a 3+2 éves szakgimnáziumok és 4+1 éves szakközépiskolák létrehozását, ami elszívja az erőforrásokat.


"Nincs olyan ország, amelynek elég pénze lenne egyszerre bővíteni a középfokú és az általános iskola évfolyamait" – mondta Pokorni, aki szerint a kilenc évfolyamra való átállás fontosabb ügy lenne a szakképzés átszervezésénél, ami viszont az előbbit elodázhatja. Pokorni a témában egyébként már kapott egy pofont a kormányzattól: 2011-ben Hoffmann Rózsa azzal söpörte le az asztalról a felvetést a kilencosztályos iskoláról, hogy nincsen rá pénz.


Mai helyzet: gyakorlatilag kasztrendszer


De miért is van szükség a kilencedik osztályra? Nemzetközi összehasonlító kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon a szakiskolák és a gimnáziumok teljesítménye között hatalmas szakadék tátong: ahogy Radó Péter oktatáskutató egyik tanulmányában fogalmazott: olyan, mintha egy harmadik világbeli és egy fejlett ország tanulóit hasonlítanánk össze, amikor a szakiskolák, illetve a gimnáziumok diákjainak a teljesítményét vetjük egybe. Ezek a különbségek pedig nem középfokon keletkeznek, hanem már az óvodában és az általános iskola első négy évében – ami azt is jelenti, hogy már akkor eldől, kinek van esélye bejutni a gimnáziumba, és kinek a szakiskolába, ahol a szakadék tovább mélyül.


A rendszerbe tehát megfontolandó lehet beiktatni egy felzárkóztató évfolyamot az általános iskolában, mégpedig úgy, hogy az csökkentse "az eltérő családi hátterű gyerekek között kialakuló teljesítményszakadékot". De mikor? A közvélekedés szerint az alsó tagozatban "még minden oké", a felsőben kezd szétnyílni az olló, de ezt Radó szerint a kutatások cáfolják. A legjobban és a legrosszabban teljesítők között matematikában, természettudományban és szövegértésben is Európában nálunk a legnagyobbak a különbségek.


A probléma valós, a kilenc osztály gyakorlati megvalósítása egyáltalán nem mindegy – kulcsfontosságú a rugalmasság. Mint megtudtuk, a lengyel mintát tervezi átvenni az Orbán-kormány: az ottani 6+3 éves iskola felel meg nálunk az általános iskolának, és nálunk is a hatodik osztály után egy hároméves előkészítő szakasz következne.


Decentralizálni is kéne


A kilencosztályos általános iskola Radó szerint valóban megalapozhatna egy valódi teljesítményjavulást. De ez önmagában szerinte még nem elég. Lengyelországban a szerkezeti rendszer mellett lezajlott 1998-99-ben egy decentralizációs és liberalizációs tantervi folyamat is, valamint innentől a diákoknak a hatodik és kilencedik évfolyam végén erős vizsgákon kell számot adniuk tudásukról – nálunk az érettségiig nincs kimeneti ellenőrzés, az általános iskola nem ad számot az adott tudásról, csak indirekt módon, amikor a diákok elkezdenek kipotyogni a középfokú oktatásból.


Ahhoz, hogy a kilencosztályos átalakulásnak értelme is legyen, Radó szerint az iskolák tantervi és szakmai autonómiájának visszaállítása alapvető lenne (és az iskolákat rá kéne kényszeríteni saját tevékenységüknek átgondolására). Mint ahogy az is, hogy a hatodik év végén is legyen valamiféle követelmény, elvárás. Át kellene állni az egyes tanárok értékeléséről az iskolák "kockázatalapú külső értékelésére", és az iskoláknak forrást kellene biztosítani a célok eléréséhez. (Ezt Lengyelországban úgy oldották meg, hogy az iskolákat fenntartó önkormányzatoknak megadták a lehetőséget, hogy a fejlesztési forrásaikat maguk osszák be: mivel a vizsgarendszer miatt jól látszanak a kimeneti teljesítmények, erős verseny alakult ki az iskolák és rajtuk keresztül a települések között – az önkormányzatok pedig fontosnak tartják, hogy az iskolák közötti rangsorban ne maradjanak le.)


Radó egyetért Pokornival, hogy a sikeres átszervezéshez idő kell, nem elég hozzá egy ciklus. Márpedig Rogán Antal fideszes frakcióvezető azt szeretné, hogy az átalakítás 2016-17-re megvalósuljon. A második Orbán-kormány oktatásügyben egyébként két dolgot nem szeretett: konzultálni és decentralizálni.


Rengeteg dolgon kéne változtatni


Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, hogy pedagógusi véleményeket kértek be a kilencosztályos iskolával kapcsolatban. A beérkező válaszok három téma köré csoportosultak: 1. javítani kell az alapkészségeket, hogy az alapképzésből kikerülők közül senkinek ne okozzon gondot az olvasás, írás, számolás; 2. át kell gondolni a tananyagot, és nem szabad növelni; 3. nem csökkenhet a középiskolai évfolyamok száma. Horváth szerint a legfontosabb, hogy a célok meghatározását a legszélesebb konszenzus kísérje.


Bár a pedagógus szakszervezetekkel hivatalosan nem tárgyaltak, a 9 osztályos iskola kezdeményezése elnyerte az ő tetszésüket is, vélhetően azért, mert a plusz egy évfolyammal bővülő munkalehetőségekkel számolnak. Egyébként ők is úgy látják, hogy a kilencedik évfolyam bevezetése csak akkor támogatható, ha az tanterembővítéssel és tananyagcsökkentéssel jár, és hogy az átszervezést nem lehet elsietni.


Az Index nemrég számba is vette, mit kellene megváltoztatni a 9 osztályos iskolához – szinte mindent. Ha az alsó tagozathoz csapnak még egy osztályt, a tanítók képzését kéne bővíteni, és több szaktanár kell a rendszerbe, akikből már ma is hiány van. Ha a felső tagozat bővülne, szintén több szaktanár kéne, és több osztálytermet kellene építeni. Emellett a tanterveket is újra át kellene írni. Egyébként a kilencosztályos modellre már fél Európában átálltak (lásd keretes), és általában fontos fordulópont a 12 éves kor, amikorra igazán meg kellene erősödnie a gyerekek absztrakt gondolkodásának.


Az biztos, hogy bővítésekre, fejlesztésekre lesz szükség az új rendszer kialakításához, mint ahogy Horváth a hvg.hu-nak mondta, "ha nem lesz több pénz a rendszerben, teljesen felesleges" a bevezetése.


Emmi: Lesznek még egyeztetések, kitolódik az érettségi


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megkeresésünkre megerősítette, hogy a kilencosztályos iskola társadalmi vitája megkezdődik "a közeljövőben". A tárca állítása szerint már begyűjtött rengeteg véleményt a szakszervezetek, a szakma és a tudomány képviselőitől, de lesznek további egyeztetések. A szülőket is megkérdezik az ügyben, miután "korábban senki sem volt kíváncsi a véleményükre, pedig közvetlenül érinti őket a kérdés". A javaslat az információk összegzése után kerül a kormány elé. Ez a megfogalmazás közeli döntést sejtet, de a tárca azt is leszögezi, korai még pontos időpontról beszélni, hiszen generációk sorsát befolyásoló döntésről van szó, és számos területet érint a változtatás a termek építésétől a pedagógusszámig.


Amit az Emmi kérdésünkre leszögezte, a középiskola nem lesz rövidebb, befejezése egy évvel kitolódik  a jelenlegihez képest – így legkorábban 19 évesen érettségiznek majd a diákok, "de ez nem lesz különösen nagy változás, mert az érettségizők átlagéletkora most is inkább 19 éves kor körül van. Sokan eleve később kezdték el az első osztályt", írja az Emmi.


Az egyre inkább kísérleti laboratóriumnak használt (és GDP-arányosan egyre kevesebb forrásból részesülő) közoktatásnak (lásd Klik-féle centralizáció, majd decentralizáció, Kello-átszervezés, tankönyvpiaci machinációk, szakképzési reform) a legkevésbé van szüksége még egy átgondolatlan újításra. A szlovák példa figyelmeztet: a rosszul, előkészítetlenül, elhamarkodottan bevezetett kilencosztályos rendszer csak ront a helyzeten, a közoktatás pedig végképp nem a felemelkedés, hanem a kasztrendszerbe iktatás eszközévé válik.


Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről? Figyeld a Facebook oldalunkat, vagy csatlakozz a Babamama.hu csacsogó csoportjához! 


Forrás: HVG


Hozzászólások

A vicces babavideók tárháza kifogyhatatlan!

A vicces babavideók tárháza kifogyhatatlan!

Ezek is tetszeni fognak!

A parlamentben szoptatott a képviselőnő

A parlamentben szoptatott a képviselőnő

Ilyen még nem volt!

Egy hely, ahol parancsra pisilnek a gyerekek

Egy hely, ahol parancsra pisilnek a gyerekek

Egészen kicsi korukban alakítják ki náluk ezt a reflexet.

Három jóhiszemű szülői tévedés, ami miatt allergiás lehet a gyereked!

Három jóhiszemű szülői tévedés, ami miatt allergiás lehet a gyereked!

Sok szülő a legjobb szándékkal adja gyermekének. Nem is gondol arra, mekkora kárt okozhat!

Mikortól adhatsz epret a kicsinek?

Mikortól adhatsz epret a kicsinek?

Bármennyire csábító, jobb, ha betartod a szabályt!

A gyerekrajzok színei egy csomó dolgot elárulnak a figyelmes szülőnek

A gyerekrajzok színei egy csomó dolgot elárulnak a figyelmes szülőnek

Soha nem véletlen, hogy valaki miért épp az adott színhez vonzódik, vagy miért pont azt a színt választja. Ez egy gyereknél is igaz! Figyelj rá oda!

A japán gyerekek soha nem hisztiznek. Az okát is megtudtuk!

A japán gyerekek soha nem hisztiznek. Az okát is megtudtuk!

Nem kiabálnak velük, és nem büntetik őket, mégis fegyelmezettek.

7 hasznos tipp védőoltás esetére

7 hasznos tipp védőoltás esetére

Mi a jobb: a figyelemelterelés vagy a nyugtatgatás?

A népszerű gyerekorvos szerint a szülők 60-70 %-a veszélyes a saját gyerekére!

A népszerű gyerekorvos szerint a szülők 60-70 %-a veszélyes a saját gyerekére!

Gyerek-pácienseit gyakran értelmesebbnek tartja, mint sok felnőttet.

A szeretet ára - Tanulságos történet Anyák napja kapcsán

A szeretet ára - Tanulságos történet Anyák napja kapcsán

Egy kisfiú odaadott az anyukájának egy teleírt lapot. Az anya érdeklődve olvasta, hogy kisfia miket számolt össze...