Hiába az új technológiák és előírások, a számok drámaiak. A gyermekbalesetek 25-30 százalékáért felelnek a játszóterek. A kamaszok nagyobb biztonságban vannak, mint a kisebbek, náluk legfeljebb abból van baj, hogy nem rendeltetésszerűen használják az eszközöket. Ők egyébként inkább sport közben elszenvedett sérülésekkel érkeznek. Az óvodás- és kisiskoláskorú gyermekek sérüléseinek viszont nagyjából a fele történik játszótéren.
Kőnig Róbert szakorvos így foglalta össze a véleményét: „Gyermektraumatológus-szemmel az egész játszótér horror. Nem a játék minősége, típusa határozza meg, mennyire biztonságos használni, hanem a gyerekek mozgáskultúrája.
A legnagyobb mumus a trambulin. Ritkán használják előírásszerűen, így gyakran nagyon sok gyerek játszik benne egyszerre. Amikor egymásra esnek, a lendület, a nagy ütközési energia miatt sokszor szenvednek műtéti ellátást igénylő csonttörést. Nagyon gyakori a könyök törése, ez hosszú rehabilitációt, hónapokig tartó gyógytornát von maga után. Sajnos gyakori a nagyobb, hosszú csöves csontok, mint a combcsont törése is. Előfordul központi idegrendszeri sérülés, vérzés, ezek maradandó tünetekkel gyógyulnak.
A kicsik gyakran esnek le a mászókáról, ugranak ki a hintából, ilyenkor általános a csukló- és alkartörés. „Tipikus sérülés, amikor a hintázó gyermek megrúgja az arra szaladgálót, és nagyon sok arcocskát csúfít el a kismotor. Könnyen előrebillen, ilyenkor állak repednek, fogacskák sérülnek.”
Az EU-kompatibilis felületek persze segítenek, ugyanis a puha műanyag borítás tompítja az esést, csökkenti az energiát. Mindentől azonban nem védik meg a gyerekeket, már csak azért sem, mert a szakértők sok játszóteret láttak már, amelyből kispórolták az anyagot. Ha nem tartják be az előírásokat, még a korszerű játszóterek is okoznak komoly sérülést. Ráadásul még a teljesen szabályos játszótereken is akadnak kemény felületek, éles sarkok.
Hozzászólások