Hazánkban az 1959-ben bevezetett Sabin-cseppek alkalmazása óta gyakorlatilag nem áll fenn a poliovírus okozta fertőzés veszélye. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig 2002-ben kihirdette az Európai Régió tisztaságát. Mégis óvatosságra intenek az év elejei közlések, miszerint a régióhoz tartozó Tádzsikisztánban 2010-ben nagyobb számú megbetegedést regisztráltak. A feléledt járvány ha csekély mértékben is – hiszen nem sokan utaznak Magyarországra a térségből –, de a fertőzés kockázatát jelentheti hazánk számára is.
A betegség legfőképp az öt évesnél fiatalabb gyermekeket érinti. A fertőzés fekális-orális úton, azaz a mosdó használat után, nem elég alaposan tisztított kezeken, cseppfertőzéssel, illetve szennyezett étellel-vízzel terjedhet.
Tünetek
Járványos gyermekbénulás már csak Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában és Nigériában fordul elő rendszeresen, ám az év elején az Európai Régió peremén, Tádzsikisztánban is megjelent a poliomyelitis.
Fertőzöttel találkozva a nem immunizált (oltásban nem részesült vagy a betegségen komolyabb tünetek nélkül át nem esett) egyén szervezetébe kerülve a vírus nem azonnal okoz észrevehető tüneteket. 9-12 nap lappangási idő után azonban hányással súlyosbított hőemelkedés jelentkezik, amit hurutos tünetek és tarkómerevség követhetnek.
A fertőzés lehet enyhe lefolyású, ekkor még a tünetek teljes kialakulása előtt visszafejlődik. Az ilyen gyermek/felnőtt a továbbiakban védettséget élvez a vírussal szemben, immunitást szerez.
Kialakulhat azonban akut megbetegedés is, melynek lefolyása olyan komoly tünetekkel jár, mint az izmok érzékenysége, rángása. Előrehaladott állapotban sajnos a gerincvelőből kifutó, az izommozgást közvetítő (ún. mozgató) neuronok sérülése is bekövetkezik. Ha ezek, az agy parancsait közvetítő sejtek elpusztulnak, az általuk innervált izomterületek beidegzés híján petyhüdtté válnak. A betegség legnagyobb veszélye az, hogy a bénulás nem csak a végtagizomzatot érintheti, hanem rosszabb esetben a légzőizmokat is, melynek kimenetele halálos is lehet.
Megelőzés
A már kialakult Heine-Medin kór a mai ismeretek szerint gyógyíthatatlan. Habár napjainkban már van lehetőség egy nagyon költséges eljárás során idegsejtek növesztésére, a fertőzés hatására elpusztult megszámlálhatatlan neuron gyakorlatilag pótolhatatlan. Ezért fordítanak a legtöbb fejlett országban óriási gondot a betegség kialakulásának megelőzésre.
A korábbi gyakorlattal ellentétben az OPV (oralis polio vakcina) – szájon keresztül beadott (Sabin) cseppek – helyett ma már elölt kórokozó tartalmú IPV-t (intramuscularis polio vakcina) tartalmazó kombinált oltásokat használnak, melyet a többi oltással egy időben az izomzatba adnak. Így a gyerekeknek kevesebb szúrást kell 6 éves korukig kiállniuk és egyszerre kaphatják meg a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, a B típusú Haemophilus influenzae és a polióma elleni védettséget is, hiszen ezek az oltóanyagok együtt beadva sem okoznak keresztreakciókat.
Hozzászólások