Nemcsak szülés után, hanem már terhesség alatt is sorra kapják a kismamák a jobbnál jobb, és fontosabbnál fontosabb észrevételeket, termeszesen csakis segítő szándékkal! Ezzel kezdve: „Ha a pocakot megütöd vagy ráteszel valamit, akkor az majd meg fog látszani a babán”. Az orvosok hiába mondják erre, hogy badarság, ők igenis számtalan példát tudnak erre mondani a rokonság körében, hogy ez így van: ahol a leendő anyuka megütötte pocakját a várandóság alatt, ott lett a babának anyajegye.
Aztán pedig a „Ne nevessünk jóízűen, mert rögtön megszülünk!” megjegyzés. Az orvosok ezen kifejezetten jól szórakoznak, bár a nagyszülőknek erre is rengeteg példája van az ismeretségi körükben; hogy bizony ettől indult be az utolsó órás kismama szülése. Érdemes elgondolkodni, szabad-e nevetni akkor úgy igazán a terhesség alatt?!
A friss szülőknek újra és újra rá kell jönniük, hogy valójában rengeteg mindent nem szabad csinálni azzal a csöppséggel. Hogy mit? Na, azt majd a nagyszülők tudják!
„Tükörbe abszolút nem szabad néznie a picinek, különben vagy néma lesz, vagy fogatatlan, vagy épp fogfájós”. Összefüggést keresni nem érdemes, ez mindenképpen így van.
„Az utcán senki ne nézze csak úgy meg azt a gyereket, mert szemmel verik”. Ilyenkor a bevált szokás, ha köpködsz egyet, ott az utca közepén a babát megnéző kedves ismerős előtt, de még jobb, ha hazaérve azonnal „kinyaljuk” a baba szemét.
Rossz alvó babák tessék félni: ”A tápszerbe/anyatejbe egy kis szesz, és máris jobbat alszik a gyerek”. A csodálkozó tekintetre a válasz pedig egyből jön: én is csináltam és nézd meg, semmi baja, egészséges felnőtt lett a gyerekből. Nagy mázlija volt.
Ha a baba sír, és még netalántán a kezét is a szájához emeli akkor „Biztos éhes maradt, nem elég ennek a három hónaposnak az anyatej, igyon kecsketejet, az laktató, mi is így csináltuk”.
Hát igen, szülők és nagyszülők kedvenc vitatémája: mikor is kezdjük a hozzátáplálást? Kár a gőzért, itt egyik fél sem meggyőzhető!
„Ugyan rakjunk már abba a teába cukrot, mert a gyereknek nem fejlődik ki az agya”. Igen, itt már szóhoz se tudnak jutni a szülők.
Mikor pedig már elég nagy a gyerek, és a nagyszülő szerint ideje abba hagyni a szopizást, akkor a következőt kell tenni: ”Be kell kenni a mellet korommal, és akkor nem szopizik tovább”.
Ilyen régi hagyományokkal azért érdemes vitába szállni, viszont mindig adjuk a nagyszülők tudtára, ha segíteni nem is segítenek ezekkel a tanácsokkal, azért egy jót még tudtunk nevetni rajtuk.
Forrás: Sebestyén Éva (olvasó)
Hozzászólások