Az ételallergia leggyakoribb jelei a bőrtünetek - kiütések, ekcéma, bőrpír - puffadás, hasmenés, véres széklet és hasfájás, ami miatt a kicsi sírósabb, nyugtalanabb lehet napközben.
Allergiás tüneteket gyermekkorban leggyakrabban a tej, tojás és mogyoró okoz, de allergia kialakulhat szinte bármilyen ételre, ami fehérjéket tartalmaz. Gyakran előfordul légúti allergia is, mely leginkább asztma és szénanátha képében jelentkezik. Ezt követik krónikus urtikáriás (csalánkiütés) tünetekkel jelentkezők és azok, akinek tünetei sokkal inkább bizonytalanok, de allergiás eredetűnek gondolják őket. Ekcéma egy határterület a bőrgyógyászattal, ami sok esetben önálló betegség, de bizonyos esetekben egyes ételallergiák is szerepet játszhatnak a kialakulásában, illetve a betegség fennmaradásában.
Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban sok olyan tünet jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. A lényeg, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, forduljunk a gyermekorvoshoz. Amennyiben célzott kivizsgálásra van szükség, a tünetek alapján ő tudja a megfelelő szakemberhez irányítani a kis beteget. Az öndiagnózis alapján kezdett diéta nemcsak felesleges vagy hiányállapotokhoz vezethet, de elfedhet komolyabb betegségeket is.
Ha a gyermek panaszait valóban valamilyen élelmiszer okozza, akkor is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy kései típusú reakcióról vagy intoleranciáról van-e szó. Ez azért lényeges, mert a megfelelő vizsgálatokkal nagy valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy fennáll-e életveszélyes reakció, anafilaxia esélye, a gyermek kinőheti-e az allergiát, pontosan mi az az összetevő, amit kerülni kell, fogyaszthat-e az allergént nyomokban tartalmazó késztermékeket – ezek ismerete nélkül a diéta még nehezebb vagy akár felesleges is lehet.
A szülők legtöbbször könnyen elfogadják az allergia diagnózisát és készek változtatni a gyermek életmódján – következésképpen a sajátjukon is – ehhez, legyen ez étrendi vagy környezeti tényező. Többszörös allergiáknál ez persze jóval nehezebb lehet – ez jelentősen függ az elkerülendő ételektől. Érdekes viszont, hogy sok esetben, amikor a gyermekek kinövik az ételallergiát, a szülők sokszor – tartva a tünetek újbóli megjelenésétől – ódzkodnak az ételek étrendbe való visszavezetésétől. Pedig a gyermekek többsége valóban kinövi az ételallergiát. Ilyenkor nem szükséges tovább diétáznia, a problémás összetevőt fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendjébe.
Mi okozhatja?
Pontosan nem ismert, mi okozza az allergiák kialakulását, de az egyik közkedvelt feltevés az úgynevezett „higiénia hipotézis”, mely szerint minél több allergénnel, akár vírussal, baktériummal találkozik a szervezet, annál kisebb az esélye az allergiák kialakulásának. Az is kimutatott, hogy ha a várandós kismama, illetve születés után bármelyik szülő dohányzik, az növeli a gyermek esélyét a visszatérő bronchitisek, illetve asztma kialakulására.
Kizárólagos anyatejes táplálás segíthet megelőzni az ekcéma, illetve a tej allergia kialakulását. Sajnos a gyakorlatban elterjedt hypoallergén formulákról ugyanez nem mondható el, mint ahogy a várandós kismamák diétája sem segít az ételallergiák megelőzésében. A 4-6 hónapos korban elkezdett hozzátáplálás viszont igen, amibe korán bekerülnek az amúgy leggyakrabban ételallergiát okozó ételek is (tej, tojás, búzafélék, halfélék, olajos magvak (természetesen nem mag, hanem feldolgozott formában, pl. mogyorókrém). Ha bizonytalanok vagyunk a hozzátáplálással kapcsolatban – különösen, ha van allergiás a családban, így a gyermeknél is magasabb a kockázat – az ételek megfelelő időpontban történő bevezetéséről egyeztessünk szakemberrel.
Hozzászólások