A női meddőség okai között megtalálhatunk különböző anatómiai rendellenességeket és zavarokat is. Sajnos előfordul, hogy egy nő ugyan teherbe tud esni, majd spontán elvetél. Dr. Vereczkey Attila meddőségi specialista segített nekünk abban, hogy megértsük, mi állhat a vetélés hátterében.
Mit nevezünk habituális vetélésnek?
„Habituális vetélésről akkor beszélünk, ha egy nő egymás után legalább háromszor a 24. terhességi hét előtt elveszíti magzatát, vagyis többször is terhes lesz, de nem tudja kihordani gyermekét, elvetél. Ismert tény, hogy a klinikailag igazolt terhességeknek általában 10-15%-a végződik habituális vetéléssel. Sajnos a habituális vetélés oka leggyakrabban ismeretlen marad, az esetek kis hányadában azonban a háttérben álló tényező megállapítható.” Ezek közé tartoznak az alább felsoroltak.
Autoimmun betegségek
SzLE (Szisztémás Lupusz Erythematózus)
Az egész szervezetet érintő autoimmun folyamat, lényegében a terhességet úgy fogja fel, mint egy idegen szervezetet, és „kilövi” magából. Egyik legjellegzetesebbnek tartott tünete az arcon megjelenő pillangószárny alakú bőrpír.
Antifoszfolipid Antitest Szindróma
Lényegében apró véralvadási zavarok testszerte, ún. vérképzőrendszeri zavar (a vénákban és artériákban vérrögök képződése, a vérlemezkék számának csökkenése), ami miatt a szervezet nem tudja megtartani a terhességet. E betegség a későbbiekben a terhesség során is problémát okozhat, mivel kialakulhat az ún. terhességi toxémiának (préeklampsziának) nevezett állapot.
Genetikai rendellenességek
Ez esetben az embrió valamilyen oknál fogva nem megfelelő kromoszómaállománnyal rendelkezik: triszomia vagy aneuploidia, azaz több illetve rendellenes számú kromoszómáról beszélünk. Akkor is felléphet habituális vetélés, ha esetleg a meglévő kromoszómáknak az aránya, száma és szerkezete számbeli rendellenességet jelez. Ahogy a főorvos úr mondja, akár az is előfordulhat, hogy mindig a női petesejt vagy mindig a férfi sperma beteg kromoszomálisan, valamint nagyon ritkán az is megeshet, hogy egy pár női és férfi tagja által közösen létrehozott embriók minden esetben károsodottak lesznek: a természet így védekezik az egészségtelen magzatok világrajövetele ellen. Ez utóbbinál elsőként fel kell deríteni a genetikai okot, majd ha az ok egyértelműen arra mutat rá, hogy az illető párnak nem lehet közös gyermeke, akkor az idegen petesejt vagy az idegen sperma szolgálhat megoldásként.
„Ami lényeges, hogy ha a terhességet egészen korai, érzékeny hormonszint-meghatározásokkal állapítjuk meg, amikor egyéb terhességi jelek még nincsenek, a vetélések aránya eléri a 60%-ot is. Így két, korai időszakban bekövetkező vetélés még nem jelent feltétlenül betegséget, lehet, hogy csupán a körülmények szerencsétlen alakulása okozza, hogy az adott nő épp e 60%-ba esik.”
Azon nők száma, akik háromszor egymás után vetélés áldozatául esnek, már csupán 0,8-1%. A három vagy több egymás utáni vetélés már mindenképpen kórosnak tekintendő, és kivizsgálásra szorul.
Hozzászólások