Legyen meg a 10-11 óra alvás!
Egy hat-hét éves kisgyereknek 10-11 óra alvásra van szüksége, ám ha a szülők későig dolgoznak, vagy csak egyszerűen bagoly típusok, a fektetés ideje gyakran 9 óra utánra tolódik. Ráadásul a nyár sem kedvez a rendszerességnek, ilyenkor a szülők is könnyebben legyintenek, ha a gyerek még este 10-11 óra között sem alszik.
Ahhoz, hogy a gyerek időben ágyba kerüljön, és reggel kipihenten ébredjen az iskolakezdés napjaiban, fontos, hogy a család már augusztus második felében megkezdje az átállást. Érdemes fokozatosan, 5-10 perccel korábban ágyba küldeni a gyermeket, és vele együtt korábban ébredni. Segít, ha a lefekvéshez közeledve a gyermek már nem kap cukorban, koffeinben gazdag édességet, például csokoládét.
Az első hetekben a gyermek gyakran ér majd fáradtan, kimerülten haza az iskolából – ez teljesen természetes, hiszen sok az új inger, az iskola komoly alkalmazkodást vár el tőle. Ilyenkor segíthet egy rövid délutáni alvás, vagy ha a gyermek nem akar aludni, akkor is ajánlott 30–45 perc csendes pihenőt beiktatni a napba, amikor nem szól a tévé, nem megy a számítógép, nincs hangzavar, és a gyermek csendben játszva rendezheti a gondolatait.
Kell egy alapos látás- és hallásvizsgálat!
Mind a látás-, mind a hallásproblémák jelentősen akadályozzák a gyermek iskolai előmenetelét, ráadásul mindkettő olyan terület, amelyre egy gyermek magától nem hívja fel a figyelmet. A gyereknek ugyanis nem nyilvánvaló, hogy a többi ember nem homályosan látja a világot. Gyanúra ad okot, ha a gyereknek gyakran fáj a feje, ha túl sokat dörzsöli a szemét, ha a tárgyakat túl közel vagy túl távol tartja magától. Ugyancsak erősen ajánlott a látásvizsgálat, ha mindkét szülő szemüveges, vagy ha gyereknek van valamilyen idegrendszeri rendellenessége.
A statisztikák szerint az iskoláskorú gyermekek közel egynegyedére jellemző valamilyen típusú látásromlás, ezért iskolakezdés előtt átfogó látásvizsgálatot érdemes végeztetni. A tanév során ugyanis az iskolaorvos többnyire végeztet a gyermekkel táblaolvasásos látásfelmérést, ez azonban nem egyenlő egy alapos szemészeti vizsgálattal. A jó látás ugyanis nem csak a távoli látásélességről szól, éppilyen fontos a közelre fókuszálás képessége, a két szem együttműködése, a szemmozgató izmok működése és a szem-, valamint a kézmozgások összehangolása is.
A hallásproblémákat a gyerekek maguktól szintén nem veszik észre, a szülő felelőssége a probléma időben való felfedezése. Még az értelmes, jól kommunikáló kisgyermektől sem várható el, hogy ő maga jelezze, ha baj van a hallásával. Az iskolában a hallásromlással küzdő gyereket először gyakran figyelemhiányosnak véli a tanító néni, és csak később derül ki, hogy az információ egy része nem jut el hozzá.
Rá kell szokni az együtt reggelizésre
Sok gyereknek az új környezet – vagy ha a gyerek lassú, akkor a rövid szünetek miatti feszültség – elveszi az étvágyát. Azt, hogy a gyermek esetleg alig eszik egész nap, ellensúlyozhatja egy kiadós, fehérjében gazdag reggeli. Az ideális persze az lenne, ha a szülő is leülne a gyerekkel együtt reggelizni, hiszen ő az, akitől a gyerek leginkább mintákat les el: miért reggelizne bőségesen, ha a szülő nem teszi?
Pisilni a szünetben lehet
Érdemes felkészíteni a gyereket arra is, hogy az iskolában majd csak a szünetekben lehet kimenni a vécére, vagy ha nem bírja ki addig, akkor jelentkezzen, és kéredzkedjen ki a tanító nénitől. Ha a szülő úgy érzi, hogy a gyermeknek az időbeli behatároltság problémát fog okozni, lehet előre gyakorolni oly módon, hogy megkérjük, hogy az előre meghatározott időpontokban menjen vécére.
A kézmosás fontosságának tudatosítása
Az iskolával a gyermek sok új barátot szerez majd, és egyben sok új baktériummal, vírussal is találkozik. Ha megértetjük a gyerekkel, hogy ezek közül a kórokozók közül sok meg is betegítheti, együttműködőbb lehet a vécézés utáni, illetve az evések előtti kézmosásban.
Mire kell figyelni az úton?
Bár a kis elsősök nagy valószínűséggel nem egyedül mennek majd reggelente az iskolába, jó, ha a gyerek tisztában van vele, hogy az úton mire kell figyelnie. Lépésről lépésre érdemes végigvenni vele, hogy hol milyen veszély leselkedhet rá, és hogy hogyan kerülheti el a nem biztonságos helyzeteket.
Mozogni, mozogni, mozogni!
A mai gyerekek idegrendszerének sokkal több ingert kell feldolgoznia, mint szüleiknek kellett ennyi idősen, ehhez pedig minél több mozgásra lenne szükségük. Ehhez képest szeptembertől júniusig általában egy tanterembe zsúfolva, a szabad levegőn csak keveset tartózkodva töltik napjaikat, ahol a 45 perces tanórák általában már ingerszegények a számukra. Hiába a napi kötelező testnevelés, ahhoz, hogy a gyerek idegrendszere jól vegye a sok változást, kell, hogy a tanórákon kívül is mozogjon, és hogy minél többet tartózkodjon a szabad levegőn. A szakemberek szerint a mai gyerekeknek háromszor többet kellene ugrálniuk, bukfencezniük, labdázniuk, mint a korábbi generációknak, a részképesség-hiányosságokkal küzdő gyerekeknek pedig ötször több mozgásra lenne szükségük.
Forrás: Origo
Iskolakezdéshez kapcsolódó legérdekesebb cikkeink:
Felkészülés az iskolára
Mi vár az iskolásokra?
Az iskolaköpeny - dilemma
Miért nem olvas a gyerek?
A helytelen, hiányos táplálkozás hatása a tanulásra
Duci, válogatós, sápadt gyerekeket nevel a menza
Szemüveggel a migrén és a tanulási zavarok ellen!
Hozzászólások