Az MTI friss tudósításából kiderül, hogy a nyilvántartott asztmás betegek száma Magyarországon 1995 óta megháromszorozódott! Az asztmás betegek számának intenzív növekedése összefüggésbe hozható a dohányzással, légszennyezéssel.
Az asztma diagnosztizálása
Ha arra gyanakodsz, hogy gyermeked asztmában szenved, vizsgáltasd ki! Az első tüdőgyógyászati vizsgálat során kiderítik, hogy valóban asztma áll-e a háttérben. Az orvos megvizsgálja a picit, illetve a tünetek részleteiről kérdez téged (életkörülmények, családon belüli asztma, allergia előfordulása is fontos szerepet játszanak). Az általános mellkasi vizsgálat után bőrpróbát végeznek, ami szintén segít kideríteni a kiváltó okokat. (Két éven aluliaknál ez nem mutat biztos eredményeket, ezért vérvétel szükséges.) Később következhet a légzésfunkciós vizsgálat, ami a tüdő és a légutak állapotáról szolgál információkkal. Ennek lényeg, hogy nyugalmin és terhelés utáni állapotban vizsgálják a beteg légzését. Kisgyerekeknél ez általában azt jelenti, hogy néhány perces futás vagy ugrálás előtt és után is megmérik a légzésszámot, meghallgatják, hogy sípol-e a tüdő.
További vizsgálat indokolt, ha a diagnózis bizonytalan. Ilyenkor egy úgynevezett provokációs vizsgálat során hörgőgörcsöt kiváltó anyagot lélegeztetnek be a gyermekkel. Az asztmás betegeknél ennek az anyagnak a kis koncentrációja is kiváltja a görcsöt, így egyértelműen igazolható az asztma. A vizsgálat veszélytelen, a provokáló anyag belégzése után kialakuló szűkületet azonnal oldani lehet hörgőtágítóval.
Asztmás roham: mit tegyél?
Az asztmás roham igen ijesztő tud lenni, főleg ha először találkozunk vele. Mégis fontos, hogy a megőrizd a nyugalmad. Először is mérd fel, hogy mekkora a gond. Nagy baj van, ha
a percenkénti légzésszám csecsemőknél az ötvenet, nagyobb gyerekeknél a negyvenet meghaladja,
a gyermek orrszárnya légvétel közben mozog,
bordaközei behúzódnak a légzés közben,
szája színe lila vagy szürke,
láthatóan minden légvételért megküzd.
Ha ilyen vagy hasonló tüneteket tapasztalsz, azonnal hívj mentőt. Semmiképp ne fektesd le a gyereket, hanem tartsd ülő helyzetben, mert így a légzési segédizmokat jobban tudja használni. Ha van otthon rohamoldó szer, akkor azonnal alkalmazd (persze ez ritkán van kéznél az első roham alkalmával). Ha van bármilyen gyanúd, hogy mi váltja ki a rohamot, akkor szüntesd meg a kiváltó okot.
Jól kezelt asztmásoknál a rohamok már nem gyakoriak. A betegek és szüleik idővel megtanulják kézben tartani a betegséget, és még a roham kialakulása kezdetén meg tudják gátolni azt.
Kezelés
Fontos tudni, hogy a hörgőrendszer gyulladása a két roham közt is fennáll, így a cél ennek a megszüntetése, visszaszorítása. Emellett természetesen szükség van az állapotrosszabbodások során kialakuló görcs kezelésére hörgőtágítók segítségével.
Jó esetben a szülő, sőt idővel maga a gyermek is megtanulja kezelni a betegséget; amikor az állapota rosszabbodik felismeri a tüneteket, és tudja, mi a teendő. A betegség optimális kezelése esetén a gyermek normális, aktív életet tud élni, nincs szükség sürgős orvosi beavatkozásra, éjjel sincsenek tünetek.
Amennyiben érdekel a téma, olvasd el cikksorozatunk további részeit is!
Amit a gyermekkori asztmáról tudni kell (1. rész)
Amit a gyermekkori asztmáról tudni kell (3. rész)
Őszi allergiaszezon
Pollenallergia
Ételallergia (1. rész)
Ételallergia (2. rész)
Hozzászólások