Az újszülött 6 éves koráig ötféle védőoltást kap. Ezek közül többet egy időben, hiszen a ma alkalmazott korszerű készítmények anélkül kombinálhatóak egymással, hogy keresztreakciót okoznának. Ez főként annak köszönhető, hogy a tudomány fejlődése révén a szamárköhögés és a gyermekbénulás elleni vakcina a korábbiaktól eltérően ma már nem tartalmaz élő sejteket, hanem csak azok egy speciális részét, az antigént. Így a szervezetbe nem kerül be egyszerre több típusú élő kórokozó, melyek egymás hatását erősítve legyengíthetnék az immunrendszert és megbetegíthetnék a gyermeket. Ráadásul általuk az oltási reakciók (láz, pír, duzzanat) gyakorisága is csökken.
A teljes védelem kialakulásához szükség a van meghatározott rend szerint (hónaponként, később ritkábban) történő újraoltásokra. A kötelezően beadandó injekciók mellett igény szerint oltanak bárányhimlő, meningitisz, rotavírus és Streptococcus fertőzés ellen is. Ez utóbbiakról a szülők az orvos tanácsának kikérésével dönthetnek, s habár értük néha borsos árat kell fizetni, egy fokozottan veszélyeztetett csöppség beoltása megéri a költségeket.
Az kötelező oltások rendje hazánkban a következő:
Oltások | Életkor | Megjegyzés | |
Folyamatos oltások | |||
Kötelező | Önkéntes | ||
BCG | 0-6 hét | Általánosan a szülészeti intézményben | |
DTPa+IPV+HiB | PCV-7 | 2 hónap | A PCV-7 oltás a 2009. január 31. után születettekre vonatkozik |
DTPa+IPV+HiB | 3 hónap | ||
DTPa+IPV+HiB | PCV-7 | 4 hónap | A PCV-7 oltás a 2009. január 31. után születettekre vonatkozik |
MMR | PCV-7 | 15 hónap | A PCV-7 oltás emlékeztető |
DTPa+IPV+HiB | 18 hónap | ||
DTPa+IPV | 6 év | ||
Kampányoltások* | |||
dTap emlékeztető oltás | 11 év | Szeptember hónapban az általános iskolák VI. osztályában (6. évfolyamot végzők) | |
MMR revakcináció | 11 év | Október hónapban az általános iskolák VI. osztályában (6. évfolyamot végzők) | |
Hepatitis B | 13 év | Az I. oltás szeptember hónapban az általános iskolák VII. osztályában (7. évfolyamot végzők) | |
A rövidítések magyarázata:
BCG = Bacillus Calmette-Guérin (tuberculosis ellen)
DTPa = Diftéria-Tetanusz-acelluláris** Pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag (diftéria, tetanusz fertőzés és szamárköhögés ellen)
HiB = Haemophilus influenzae B elleni oltóanyag (gennyes agyhártyagyulladás ellen)
IPV = Inaktivált Poliovírus Vakcina (járványos gyermekbénulás ellen)
PCV = konjugált Pneumococcus Vakcina (agyhártyagyulladás, vérmérgezés, tüdőgyulladás ellen)
MMR = Morbilli-Mumpsz-Rubeola elleni vakcina (kanyaró, mumpsz, rubeóla ellen)
dTap = Diftéria-Tetanusz-acelluláris** Pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára
* A kampányoltások esetén nem az életkor, hanem az iskolai osztályok az irányadóak.
**A korábbi gyakorlattal ellentétben ma már nem legyengített sejteket tartalmazó vakcinálval oltanak szamárköhögés ellen.
Magas átoltottsági arány
Az oltást általában a háziorvos végzi. Az injekció beadása előtt fontos mérlegelni, hogy a gyermek egy esetleges párhuzamos betegsége során történő vakcinálás nem jár-e nagyobb kockázattal, mint amekkora a hiányában előforduló fertőzés veszélye lenne.
Hazánkban a beoltott gyermekek aránya közel 99%. Más európai országokhoz viszonyítva ez az arány igen magasnak mondható. A vakcinálás korszerű és ingyenes, mindenki számára elérhető oltószerrel történik. Akadnak olyan országok, ahol ajánlott szerként tüntetik fel a nálunk alanyi jogon járó oltóanyagokat, melyekért súlyos ezreket kell fizetniük azoknak, akik szeretnék beoltatni gyermeküket.
Vannak (bár kevesen), akik a mellékhatásoktól rettegve inkább kiteszik gyermeküket a fertőző betegségek veszélyének, minthogy elfogadják az oltásokat. A törvény ma már őket sem bünteti, ám mindenképpen érdemes mérlegelniük azt, milyen esetleges szövődményekkel járhat maga oltás és milyen kockázatokat rejt a hiányában kialakuló megbetegedés.
Amikor arról kell döntenetek, beadatjátok-e az oltásokat gyermeketeknek, a következőket érdemes végiggondolnotok:
Habár a kórokozók egy része ma már (éppen a rendszeres oltásoknak köszönhetően) nem okoz megbetegedést a társadalomban, ez nem jelenti azt, hogy nem is létezik többé. A kicsi pedig egy fertőzött személlyel találkozva óriási veszélynek lehet kitéve.
A fertőzések járhatnak komoly, esetenként maradandó szövődménnyel (sajnos előfordulhat halálozás is), melyek gyógyítása nehezebb, mint magának a betegségnek a megelőzése; ráadásul komoly anyagi ráfordítást kíván meg a szülőktől.
Az vakcinálás is hordoz bizonyos kockázatot. Általánosan előfordulnak oltási reakciók, mint az enyhe láz, bőrpír, duzzanat; szövődményei lehetnek a láz, görcs, fulladás, vagy magának a betegségnek gyengébb/erősebb formában történő felbukkanása.
Az említett rövid távú kockázatok ijesztőek, ám előfordulásuk esélye nagyon csekély. A legtöbb védőnő még nem találkozott olyan babával, akinél ezek a jelentősebb szövődmények megjelentek volna. Az általánosan előforduló hőemelkedés, enyhe láz csak rövid távú tünet.
Hozzászólások