Szokások vízkereszt napján
A vízkereszt minden évben január hatodikára esik, ez egyben a farsang kezdetének a napja is. Az ünnep neve a víz megszentelésének szertartásából származik, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hit szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg, sőt a béka és a mérges férgek ellen is, ha igazi pap végzi a szertartást. Ennek végeztével a lelkésznek le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok termékenyek legyenek. A pap távozása után feltétlen ki kellett seperni a pitvart, hogy a lány még abban az évben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék.
Más szokás szerint a házigazda hazavitte a templomban megszentelt vizet, majd a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, így megelőzve a torokfájást. A maradékot a kútba öntötték, nehogy a kútvíz megromoljon.
Máshol a szentelt víz az embert születésétől halálig kísérte; ebből hintettek az újszülött bölcsőjére, a menyasszony koszorújára és a halott koporsójára is. Januártól januárig a vizet üvegben, vagy nagy korsóban tartották, és ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték.
Babonák
Mint a legtöbb jeles naphoz, vízkereszthez is tartoznak népi megfigyelések. Íme, néhány:
Azt tartották, ha vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél.
Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász.
Ha ezen a napon hideg van, rossz termésre lehet számítani.
Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.
Ha a szél fúj, szerencsés év lesz.
Házszentelés
A víz- és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. A házakat vízzel és sóval keresztelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét. Ezért cserébe a lelkészek gyakran babot, húst, bort kaptak.
Ami a vízkereszt után következik: farsang
A vízkereszt napjától hamvazószerdáig (március eleje) tart a karneválok ünnepi időszaka. Ez egyben a közelgő tavasz üdvözlése és a tél jelképes elűzése. A magyar farsangi rítusok inkább a három utolsó farsangi napra (farsangvasárnap, farsanghétfőre, húshagyókeddre) koncentrálódnak. Ez a három nap a tél búcsúztatója, szinte mindenhol szokás még ma is a jelmezes, álarcos ünneplés, ma is igen híres a mohácsi busójárás. Ekkor rendezik a különböző társasági és szakmai farsangi bálokat. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, fánk.
Hozzászólások