Kevés olyan személyes döntés van az életben, mint a gyermek nevének a kiválasztása, mégis világszerte bevett gyakorlatnak számít a családi- és az utónevek törvényi szabályozása. Magyarországon, ha egy szülő nem talál az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján elérhető utónévjegyzékből számára megfelelő keresztnevet a gyermekének, akkor kérvényt kell benyújtania a helyi anyakönyvvezetőhöz vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára. Ez az eljárás illetékköteles.
Elfogadott nevek
A magyar utónévbizottság által eddig elfogadott és népszerű nevek közé tartoznak a lányok esetében a becéző formák (Lüszi) és a kettős női nevek (Annadóra). A magyar szülők gyakran választanak kevésbé ismert bibliai (Sifra), vagy görög eredetű neveket (Damjána), egzotikus hangzásúakat (Zahira) és felújított régi neveket (Ankissza). Előfordulnak a férfi vagy női alakváltozattal nem rendelkező nevek, például Damjána – a férfi Damjánból –, vagy Tamina – a német Taminoból –, és ugyanígy népszerűek a növénynevek (Gyömbér, Szamóca), valamint az írói névalkotásból keletkezett nevek (Bóbita) is.
Elutasított nevek
Elutasításra kerülnek ugyanakkor azok a nevek, amelyek idegen helyesírásúak (Fanny), más kultúrkörben férfi és női nevek is lehetnek (Zoel, Éden), idegen eredetű családnevek (Barrera, Zidane), túl köznévi jelentésűek (Szivárvány, Masni), mesefigurákat jelölők (Vackor, Bogyó), vagy túlságosan becéző névalakok (Babszi).
Elrettentő példák
Lucifer, V8, Krisztus és Végbél: csupán néhány azokból a meglepő nevekből, amelyekkel az új-zélandi szülők szerették volna egy életre megajándékozni gyermekeiket, és amelyeket elutasított a helyi belügyminisztérium. Ross McPherson új-zélandi anyakönyvihivatal-vezető közlése szerint az országban nincs konkrét törvényi tiltás a neveket illetően, nem csoda hát, hogy az utóbbi évtizedben akadtak olyan szülők, akik még csak nem is szavakat, hanem számokat (89), betűket (J, I, T) vagy írásjeleket (*) adtak volna keresztnévnek a gyermeküknek.
2009-ben egy New Jerseyben élő pártól megvonták a gyermekük felügyeleti jogát, miután a kisfiút Adolf Hitlerre keresztelték.
A gyermekek védelme Magyarországon névadási szempontból még nem megoldott: továbbra is sokszor ki vannak téve a szülők játékos kedvének, senki sem korlátozza ugyanis azt, hogy ma Magyarországon valakit Zöld Diónak, Földi Epernek, Erdei Szamócának, Száraz Virágnak, Bátor Hősnek vagy Egri Vitéznek hívjanak.
Külföldi névadási szabályok
Dániában az ifjú szülők utónévjegyzékből válogathatnak, Portugáliában külön listákon tüntetik fel a tiltott és az engedélyezett neveket. Izlandon egy nyelvszakértőkből álló testület mond ítéletet minden szokatlan választás felett. A német anyakönyvvezetők tiltják a legtöbb főnév és helységnév használatát. Egy szakértőkből álló német társaság konkrét segélyvonalat üzemeltet a névadás terén megszorult szülők számára, mindezt persze jó pénzért. A patriarchális hagyományokat őrző Olaszországban nem engedélyezik, hogy a gyerekek az édesanyjuk leánykori nevét viseljék, még kettős – kötőjeles – vezetéknév formájában sem.
A magyar szabályozás
A magyar névlistán jelenleg 3400 név található: 1484 férfi és 1916 női név. A minisztérium a Nyelvtudományi Intézet Utónévbizottságától kér hivatalos szakvéleményt minden új név bejegyezhetőségéről, ezt nagyjából egy hét vagy még rövidebb idő alatt készítik el a szakemberek.
A kormányok szerint ezek a szabályozások elsősorban a gyerekek érdekeit szolgálják: megvédik őket az olyan abszurd nevektől, amelyek problémákat okozhatnak számukra a későbbiekben.
Kapcsolódó cikkünk: Házasság és névfelvétel.
Forrás:
Hozzászólások