Nincs is nagyobb öröm, mint világra hozni egy új életet! Attól fogva minden megváltozik, felelősséggel leszünk a kis jövevény iránt, aki ránk bízta az életét. Dédelgetjük, óvjuk, neveljük, s terelgetjük egy út felé, amelyről hisszük, hogy sok jót tartogat számára...
Akadnak azonban olyan családok, ahol a szülőknek minden vágya átélni a gyermeknevelés örömeit és nehézségeit, próbálkozásaik ellenére mégsem sikerül utódot nemzeniük. (Meddőségnek azt nevezzük, hogyha egy átlagos, rendszeres nemi életet élő párnak egy évig tartó próbálkozás során sem sikerül gyermeket nemzenie.) Az ilyen családok számára jelenthet megoldást a mesterséges megtermékenyítés.
A művi megtermékenyítésnek több módja létezik. A megfelelő kezelés kiválasztásához mindenek előtt ki kell deríteni, hogy a pár melyik tagjánál áll fenn termékenységi probléma. Az esetek 50%-ban a nőnél keresendő a baj, ennek az esélye a 35% férfinál, de 10% a valószínűsége annak is, hogy mindkettejüknél jelen van valamilyen rendellenesség. Emellett létezik egy negyedik kategória is, a tisztázatlan eredetű meddőség. Ennek semmilyen orvosilag bizonyítható oka nincs és az esetek közel 5%-nál áll fenn.
ART (asszisztált reprodukciós technikák)
1. Intrauterin inszemináció (mesterséges ondóbevitel)
Ezt az eljárást olyan esetekben alkalmazzák, amikor a női ivarszervek egészségesek, a gyermek kihordására alkalmasak, ám teherbe esni mégsem sikerül.
Ennek több okai is lehet, a leggyakoribbak:
méhnyak eredetű meddőség, amikor a ciklus terméketlen időszakában védelmi szerepet betöltő váladék (nyákdugó) az ovuláció utáni termékeny időszakban is fennmarad és nem engedi át a spermiumokat, vagy akadályozza a mozgásukat
lassabb mozgású, vagy kevés spermium – ilyen esetben szükséges lehet fagyasztott spermiumok használatára
túlságosan lassú mozgású, vagy életképtelen spermiumok – donor spermiumok használatát teheti szükségessé
pszichés vagy más, szervi okokra utaló ejakulációs képtelenség
Az inszemináció előtt a leendő kismama gyógyszeres petefészek-stimulációs kezelésen vesz részt, melynek célja a peteérés indukciója. Ezzel elérhető, hogy biztosan legyen megtermékenyíthető (általában kettő, de háromnál nem több) petesejt a beavatkozás idején. A tüszők érését rendszeres ultrahang-vizsgálatokkal követik.
Magát a beültetés műveletét a kilökődéshez közeli időpontban végzik. A módszer lényege, hogy a spermiumokat közvetlenül a méhbe juttatják egy a hüvelyen keresztül felvezetett vékony katéter segítségével. Ezzel kiküszöbölhető a méhnyakon való átjutás nehézsége, illetve a kisebb számú vagy lassabb mozgású hímivarsejtek is nagyobb eséllyel jutnak el a petevezetékig.
Típusai:
AIH (mesterséges megtermékenyítés a férj hímivarsejtjeivel)
Az eljárást homológ inszeminációnak is nevezik, mivel ebben az esetben a férjtől frissen levett saját mintát használják a befecskendezéshez. A hímivarsejteket a beavatkozás előtt andrológiai laboratóriumban készítik elő. Az előkészítés során, nagy felbontású mikroszkóp alatt kiválogatják a megfelelő morfológiával és rendes motilitással – mozgékonysággal – rendelkező hímivarsejteket, majd ezeket 0,3-0,5 ml tápoldatba helyezik a felesleges sejtes elemektől (pl. hámsejtek), fehérjéktől és baktériumoktól mentesen. Használható korábban gyűjtött minta is, melyet a felolvasztás után koncentrátumként alkalmaznak.
AID (mesterséges megtermékenyítés donor hímivarsejtekkel)
A fenti módszer változata melyet akkor alkalmaznak, ha a pár annak ellenére, hogy a férjnek nincsenek életképes hímivarsejtjei mégis saját gyermeket szeretne vállalni. Ilyenkor a szülők igénybe vehetnek idegen ondósejteket. Ezeket a szakorvos ma már megválaszthatja úgy, hogy a spermadonor lehető a legtöbb tulajdonságban hasonlítson a leendő apára. A donorok még az ondósejt adományozás előtt több orvosi, genetikai vizsgálaton esnek át, valamint a hímivarsejtek a beültetés előtt újabb vizsgálatokon vesznek részt, így azok rátermettsége, egészségessége biztosított.
A beavatkozás után a leendő kismamamának 20-30 percig feküdnie kell, ezzel is elősegítve, hogy spermiumok elérjék céljukat. A pihenőidő leteltével a pár hazamehet, ezután már csak a megbeszélt időpontokban és vizsgálatokon kell megjelenniük, illetve az orvos tanácsait követve a felírt gyógyszereket szedni. Ezek többnyire progeszteron tartalmú készítmények, melyek a terhesség létrejöttét, illetve fennmaradását segítik, valamint méhlazítók, melyek hatására az embrió könnyebben tud beágyazódni a méh falába.
A fent leírt folyamat fájdalommentes, a nő számára egy átlagos nőgyógyászati vizsgálatnál nem megterhelőbb.
2. IVF (in vitro fertilizáció)
Az in vitro kifejezés azt jelenti latinul, "az üvegben". Az eljárás során ugyanis nem az anya szervezetén belül, hanem előre kinyert petesejtekkel, steril tárolóban (pl. Petri-csészében) történik a megtermékenyítés.
Ahhoz, hogy nagyobb számú, petesejtet nyerhessenek ki a petefészekből, több tüszőnek kell azonos érettségi szintre kerülnie egy cikluson belül, ellentétben a normális esetben kilökődő egy petével.
Ezt gyógyszeres kezeléssel tudják elérni, melynek során az első lépésben leállítják a petefészek működését, majd naponta történő, injekcióként beadott gonadotropin hormonok segítségével indítják újra a tüszők érését. A folyamatot nyomon követik hüvelyi ultrahangvizsgálatokkal és a vérből történő hormonszint-kimutatással is. Ezekből kalkulálják a tüszők érésének dinamizmusát és az általuk termelt hormonmennyiséget.
Az utolsó fázisban nagyobb dózisú hormon beadásával biztosítják a tüszők végső érését.
Az eredmény egy ciklus során keletkezett 6-12 darab, megtermékenyítésre kész petesejt lesz.
Ezek után az érett petéket 32-36 órával az utolsó injekció beadása után altatásban, ultrahangos segítséggel hüvelyen keresztül leszívják a tüszőkből, majd nagy nagyítású mikroszkóp alatt kiválogatják őket és összehozzák az ondóból előre kinyert életképes spermiumokkal. Ez a lépés egy speciális tápoldatot tartalmazó edényben zajlik és a sikeres megtermékenyítéshez petesejtenként 50-150.000, mások szerint 200-400.000 hímivarsejt szükséges.
A sejteket speciális tárolódobozban nevelik tovább, majd három nap elteltével kiválasztanak legfeljebb 3 darab preembriót, melyeket visszaültetnek a méh üregébe. Egy órás ágynyugalom után a párt hazaengedik. Ezek után már csak egy vérből végzett terhességi vizsgálat van hátra, aminek pozitív eredménye esetén újabb két héten belül ultrahangos vizsgálattal is megerősítik az embrió beágyazódásának sikerességét.
Ez a fajta eljárás az olyan pároknak jelenthet gyakorlati segítséget, ahol a nő petevezetéke, vagy a méhkürtő károsodott, ezért hiába próbálkoztak inszeminációval, esetleg a férfi szervezete nem termel megfelelő számú és mozgékonyságú hímivarsejtet.
Hazánkban öt alkalommal végezhető in vitro megtermékenyített petesejt beültetése a Társadalombiztosítás terhére, mely a 50/2001. (XII.28.) EüM rendelet módosító intézkedése jóvoltából nem csak az első sikeresen létrejött terhességre, hanem azon felül is maximum 5 beavatkozásig felhasználható.
Azt ne felejtsük el azonban, hogy a petesejt kinyerése előtt alkalmazott kezeléshez használt hormonok többnyire szintetikusak, melyeknek előállítási költsége igen magas, ezt pedig a gyermekre váró pár támogatás nélkül kénytelen megvásárolni.
3. ICSI (intracelluláris sperma injekció)
Ez a módszer az in vitro fertilizáció egy továbbfejlesztett változata, melyben minden petesejthez egy-egy életképes, jó mozgékonyságú spermiumot választanak ki, majd azt mikroszkóp alatt, mikromanipulátor segítségével juttatják be a sejtbe. A mikromanipulátor egy tűhöz hasonló, az emberi hajszálnál 7-szer vékonyabb eszköz.
Ez a mikrotechnika segítséget nyújt olyan esetekben, ahol
a férfi valamilyen rendellenesség folytán egyáltalán nem termel spermiumokat, ilyenkor azokat a mellékheréből aspirációval (MESA), vagy a hereszövetből biopsziával (TESE) nyerik, ill.
a spermiumok minősége nem megfelelő, pl. nem tudnak átjutni a petesejt burkán, így megtermékenyíteni azt
Pro & Kontra
A meddő pároknak az in vitro megtermékenyítés segítséget nyújthat ahhoz, hogy részesüljenek a gyermekszületés csodájában. Ráadásul biztosak lehetnek benne, hogy válogatott, tesztelt embrió kerül beültetésre az anyai méhbe, ezzel minimalizálódik a genetikai betegségek kockázata.
Kevesebben számolnak azonban azzal, hogy a beavatkozás során visszaültetett embriók közül akár mindegyik fejlődésnek indulhat, ami pedig növeli az ikerterhesség esélyét!
Hozzászólások