Randevú a petevezetőben

Petesejtek versenye

Egy menstruációs ciklus során egyszerre 15-20 tüsző kezdi meg az érést, melyek a petefészkek felszínén lévő folyadékkal telt zsákok. Mindegyik petesejt arra törekszik, hogy legelőször váljon éretté, ami méretében és az általa termelt hormon mennyiségében mutatkozik meg. Fejlődésük során a petesejtek tüszői ösztrogént termelnek. Amikor a hormon mennyisége elér egy határértéket, kiváltja a luteinizáló hormon (LH) koncentrációjának ugrásszerű megemelkedését. A legnagyobbra nőtt petesejt pedig szó szerint kirobban a tüszőből és elkezdheti vándorlását a méh felé. 

A hátra hagyott tüsző a még mindig jelen lévő LH hatására sárgatestté alakul, melyben megindul a progeszteron termelése, ezzel gátolva a többi pete érését. Másik fontos feladata, hogy ő fogja felkészíteni a méh nyálkahártyáját a megtermékenyült petesejt, vagyis a zigóta fogadására.

A sejtek közötti természetes versengés egy nagyon hasznos folyamat: elősegíti, hogy az érést megkezdett sejtek közül a legéletképesebbnek legyen lehetősége megtermékenyülni, így a méh falába ágyazódott embriónak minden esélye meglegyen a túlélésre és az egészséges fejlődésre.

Ficánkoló génraktárak

A hímivarsejtek gyakorlatilag korlátlan számban állnak rendelkezésre, mivel a férfiak teljes élete során zajlik a mellékherékben a spermatogenezis, vagyis az ivarsejtek termelése. Egyetlen ejakuláció alkalmával közel 200 millió – az ondóhólyag és a prosztata váladékával keveredett – spermium indul útjára. A két váladék szerepe, hogy a hüvely eredetileg savas kémhatását – mely jó szolgálatot tesz a baktériumok elleni védekezésben, de gátolja a kis ficánkákat – időlegesen 6,0-6,5 körülire emeljék. Ilyen kémhatáson a hímivarsejtek életképesebbek és mozgékonyabbak, mint savas közegben. 

A spermiumok fele a hüvelybe kerülve – a lúgosítás ellenére még mindig enyhén savas környezetben – mégis elpusztul. Azoknak, akik életben maradtak, még végig kell jutniuk a méhen, majd fel a petevezetéken, ahol már várja őket a petesejt. Ez egy nagyjából 10 órás, a spermiumok számára megerőltető út, ezért csak a legrátermettebb sejtek képesek megtenni. Felépítésük tökéletesen alkalmazkodott a végrehajtandó feladathoz. Elöl található a feji rész, mely az örökítőanyagot tartalmazza, majd következik az energiatermelő, mitokondriumokkal teli nyaki rész, végül pedig a mozgásért felelős farok. 

Az X és Y kromoszómát tartalmazó spermiumok adottságai nem tökéletesen egyformák. Az X kromoszóma tartalmúak – melyek a petesejttel egyesülve kislányt eredményeznek – hosszabb ideig képesek fennmaradni, míg az Y kromoszóma tartalmúak – melyek a kisfiút jelzik – gyorsabb mozgásra képesek. Az esélyek tehát a különbözőségek ellenére is kiegyenlítettek.

Jó tudni!

A pH érték 1-14–ig változhat. Az 1–es jelenti a legsavasabb kémhatást a 14–es pedig a leglúgosabbat, míg a 0 a neutrális – vagyis nem is savas, nem is lúgos – érték. A víz pH–ja például neutrális, vagyis 0. A hülvely normális pH értéke azonban 3,8 és 4,2 között változhat.

A nagy találkozás

A spermiumok kemotaktikus tulajdonságuknál fogva a hüvelybe kerülés után nem tanácstalanul bolyongva, véletlenül találkoznak össze a petesejttel, hanem az általa kibocsátott kémiai anyagokat érzékelik és azokat követve jutnak el hozzá. Nem elég, hogy az ondósejteknek a hüvely savas közegével meg kell küzdeniük, többen eltévednek a méh ráncai között és vannak olyanok is, akiket a női test védekező rendszere likvidál.

Az elit csapat előtt – akik végül eljutnak a megtermékenyítendő petéhez – már csak egyetlen próbatétel áll. Mint a petesejtek érésénél is láthattuk, itt is komoly verseny folyik az első helyért. A petesejttel egyesülni ugyanis csak egyetlen spermium fog tudni, mégpedig az, amelyik a leggyorsabban tudja átfúrni magát a petét körülvevő, hialuron sav tartalmú sejtek tömegén. Amikor egyikük átjut a sejt falán, a sejtfalban pillanatok alatt lezajló szerkezeti változások mennek végbe, aminek eredményeként a sejtfal megkeményedik, így további hímivarsejtek nem tudnak hozzá férkőzni. 

Ezután a sejtek kromoszóma-állománya egymás mellé rendeződik, párokat alkot és megindulnak az átkereszteződések, osztódások. Az első ilyen mozzanatok lezajlásakor, a sejt már tartalmaz minden olyan információt, ami meghatározza majd a kicsi szemszínét, testfelépítését, összes genetikailag előrejelezhető tulajdonságát. Egy tökéletes egész.