Az utóbbi évtizedekben aggasztó mértékben növekedett a túlsúly és az elhízás előfordulása mind a jóléti társadalmakban, mind a Közel-Keleten, Indiában, Kínában és Afrika egyes területein is. Világszerte több mint 1 milliárd ember túlsúlyos, míg 300 millióan elhízottnak tekinthetőek. Ez az arány olyan magas, hogy az elhízottak aránya az Európai Unióban a férfiak körében 29%, míg a nőknél 38 %. Ezek a riasztó adatok is azt igazolják, hogy az elhízással mint problémával igenis foglalkozni kell, különösen egy olyan társadalomban, ahol a népesség folyamatosan csökken.
Hol is kezdődik a túlsúly?
Magyarországon teljes körű populációs felmérés nem történt, de a hivatalos adatok szerint a lakosság kb. 20%-a elhízott és becsült adatok alapján a lakosság hozzávetőlegesen 60% rendelkezik súlyfelesleggel. Emellett egyre növekszik a túlsúlyos illetve elhízott gyermekek aránya is. 2009-ben, Budapesten iskoláskorú gyermekek körében végzett felmérés szerint a fiúk 18.1%-a, a lányok 19.6%-a volt túlsúlyos a testtömeg-index alapján, amit még tovább súlyosbított az a tény, hogy ha a derék-körfogatot is figyelembe vették, akkor a fiúk 50%-a és a lányok közel 30%-a volt elhízottnak tekinthető. Pedig a túlsúly és az elhízás mind gyermek-, mind felnőttkorban jelentős kockázatot jelent a szív és érrendszeri betegségek vonatkozásában.
A túlsúly következtében kialakult magas vérnyomás, 2. típusú cukorbetegség, magas vérzsír (ún. metabolikus szindróma) bármely életkorban megjelenhet, és érelmeszesedéshez, illetve akár szívinfarktushoz is vezethet.
Az elhízás legrettegettebb következménye a cukorbetegség, ami világszerte vezető oka a vakságnak és veseelégtelenségnek. Ha valakinek a testtömeg-indexe 30 feletti, akkor 35-ször akkora esélye van a 2. típusú cukorbetegségre, mint az egészséges súlyú társainak. Ha egy 40 éves embernél cukorbetegség igazolódik, akkor ő a várható élettartamából kb. 20-25 évet elveszít – sorolja a riasztó adatokat a szakember.
Hogyan befolyásolja a túlsúly és elhízás a termékenységet?
2010-ben a Reproduction című szaklapban egy részletes összefoglalót közöltek a témáról. Számos klinikai vizsgálat alapján megállapították, hogy a túlsúly mind a menstruációs ciklus szabályosságát, mind a természetes, mind pedig az asszisztált reprodukciós technikák segítségével tervezett („lombikbébi”) fogantatás esélyét csökkenti. A háttérben számos kórélettani folyamat szerepe merül fel. Az egyik legfontosabb az, hogy a túlsúlyos illetve elhízott páciensek vérében az inzulinszint magasabb, ami úgynevezett inzulin-rezisztens állapothoz vezet. Emiatt csökken a vérben a nemi hormonok szállító fehérjéjének szintje, nőkben emelkedik a férfi hormon- és az úgynevezett inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-1) szintje. Mindez az úgynevezett policisztás ovárium szindróma (PCOS) típusos klinikai képében jelenhet meg, ami fokozott szőrnövekedést, fokozott férfias típusú hajhullást és rendszertelen menstruációt, ritkábban jelentkező peteérést eredményezhet és ennek okán nehezebb teherbeesést.
Amennyiben mégis sikerül egy elhízott nőnek teherbe esni, tudnia kell azt, hogy a vetélés és a terhesség során létrejövő szövődmények (mint pl. a terhességi cukorbetegség és toxémia) esélye sokkal nagyobb, mint ha egészséges súlyuk lenne.
Férfiakban az elhízás miatt csökken a szabad tesztoszteronszint, aminek következtében potenciazavar alakulhat ki. Azt is fontos tudni, hogy a cukorbetegség első klinikai jele lehet a potenciazavar. Mindeddig azonban nagyszámú férfi ejakulátumának vizsgálata alapján sem sikerült bizonyítani, hogy az elhízás önmagában a spermiumokban eltérést okozna – tudhattuk meg az endokrinológustól.
Mit tehetünk egy szebb, egészségesebb jövő érdekében?
A szakember szerint a legcélravezetőbb módszer az életmód megváltoztatása, a kalória-bevitel csökkentése és a rendszeres testmozgás. Már 5% testsúly-csökkenés jelentősen javít a menstruációs ciklus rendellenességen és gyakoribb peteéréshez vezet.
Érdemes tehát végiggondolnunk azt, hogy a túlsúly milyen nagy veszélyt jelent mind a saját, mind gyermekeink egészségére és a még meg nem született unokáink életére, vagy akár arra, hogy ők megszülethetnek-e egyáltalán?
A cikkben szereplő szakorvos Dr. Csajbók Éva, a Versys Clinics endokrinológusa.
Hozzászólások