Az átlagosnál is nagyobb lelki terhet ró a szülőkre a nem várt koraszülés miatt megváltozott új menetrendre áttérni, csapot-papot eldobva a kórházba rohanni. Különösen nagy terhet jelent az édesanyának egy előre nem tervezett beavatkozás során életet adni a törékeny csöppségnek. Arról az aggodalomról már nem is beszélve, amit az újdonsült szülők inkubátorban pihegő gyermekük láttán éreznek, hiszen ezt a legtöbben át tudjuk érezni.
Koraszülésről akkor beszélünk, ha az újszülött, fejlődése 36. hete előtt jön a világra. Szintén ebbe a kategóriába sorolják azokat a csecsemőket, akik rendes időre (36-40. hét), ám 2500 gramm alatti súllyal születnek. Egy érett újszülött 2500-4500 grammjához képest kicsiny testük nagyon keveset nyom. Létfontosságú szerveik, mint például a tüdő és a keringési rendszer még nem állnak készen az igénybevételre, s törékenységük miatt édesanyjuk védelmet nyújtó testének elhagyása is kockázattal járó feladat.
Milyen okok vezethetnek az idő előtti, kis súllyal történő születéshez?
A koraszülés nem róható fel az orvos számlájára és az oka sok esetben nem is az anya felelőtlen viselkedése. Ahogyan mondják, ilyen eset még a legjobb családban is előfordulhat. Az édesanya korábbi spontán vetélése, mely esetleg még olyan korai szakaszában történt a terhességnek, hogy menstruációs vérzésként értékelte, vagy különböző felszálló hüvelyi baktérium, gomba- és vírusfertőzések melyek szintén komoly kockázatot jelentenek. Ez utóbbiak szerencsére a rendszeres orvosi vizsgálatok során kiszűrhetőek és idejében kezelhetőek.
Már a terhesség tervezésekor érdemes lemondani az olyan káros szenvedélyekről, mint például a dohányzás. Nem hangsúlyozhatjuk elégszer, milyen rendkívüli károsító hatása van a babára nézve. A belélegzett nikotin az anyai vérkeringésbe kerülve növeli a méh ereinek ellenállását, minek folytán gátolja a magzati keringést. Ez pedig a baba oxigénhiányos állapotához és agyi károsodásokhoz vezethet. Hasonló hatása van a szintén vérbe jutó szénmonoxidnak is, mely a kicsi keringésébe kerülve hozzákötődik a magzati hemoglobinhoz. Az így keletkezett karboxi-hemoglobint nem lesz képes további oxigénmolekulákat kötni. Másik következménye lehet a méhlepény elégtelen működése, annak elhalása, esetleges leválása a méh faláról.
A várandósság során a helyes táplálkozással biztosítható, hogy a gyermek a megfelelő ütemben fejlődjön, és minden szükséges tápanyagban részesüljön, így születésének idejére elérje kívánt súlyát. Az étkezési zavarokkal, valamint a túlsúllyal küzdő kismamák magzatának súlygyarapodása nagy valószínűséggel nem lesz kielégítő, ezért a terhesség idején érdemes még nagyobb figyelmet fordítaniuk arra, mit esznek.
Az anya előtörténete szintén nagyban befolyásolja a szülés időpontját. Több alkalommal történt spontán, vagy művi vetélés, valamint megelőző koraszülések után nagyobb eséllyel jön világra „érett” ám kis súlyú, vagy koraszülött gyermek. Hasonló cipőben járnak az ikrekkel állapotos anyukák is, hiszen a csöppségeknek fele annyi helyük van kibontakozni, mintha egyedül élveznék az anyaméh komfortját.
Ha előbb kopogtat a baba
Az várandós nő hamar kitapasztalja, milyen új érzésekkel jár gyermeket várni. Olyan ez, mint megszokni egy új lakás zajait. Lassan feldolgozza az új helyzetet és ezután ha a baba mocorogni kezd, már tudja, mi lehet az oka.
A szülés korai megindulása gyakran nem jelezhető előre, az anya a saját érzéseire támaszkodhat a leginkább. Hogyha a korábbiaktól eltérő, szokatlan érzéseket tapasztal – gyakoribb méh feszülést, erős derékfájást, gát tájéki feszítést, végtagfájdalmat – érdemes orvoshoz fordulni. Vannak olyan koraszülésre utaló jelek, mint a méh összehúzódások erősödése, rendszeressé válása, a méhnyálkahártya milyensége, a méhszáj hossza/tágulása, melyek révén az orvos meg tudja állapítani, téves-e a riasztás, vagy éppen sürgős beavatkozásra van szükség.
A szakorvos alaptalan félelem esetén megnyugtathatja a szülőket, s a szokásos terhesség alatti szabályok követését javasolja. Ha felmerül a koraszülés gyanúja, de nincs közvetlen veszélyhelyzet, ágynyugalmat ír elő, vagy meghatározható fertőzés esetén célzott kezeléssel szüntetheti meg a szülés idő előtti beindulásának okát. Tényleges koraszülés veszélye esetén a kismamát felveteti a kórházba és ágynyugalom mellett szülést késleltető infúzióval tolhatja ki akár hetekkel is a baba világra jöttének idejét.
Kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy a szülést mesterségesen meg kell indítani. Ha a magzat a méhen belül oxigénhiányos állapotba kerül, az életét mentheti meg a jó helyzetfelismerés, és a gyors beavatkozás. Ilyen esetekben szinte elkerülhetetlen a császármetszés. Előnyösebb helyzetben vannak azok az anyukák, akik az ország 22 perinatális-neonatális intenzív centruma közelében hozzák világra gyermeküket, hiszen a koraszülött csecsemő így minél előbb az intenzív osztály egyik inkubátorába kerülhet.
A 2006-ban, egy kormányrendelet hatására feloszlott Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány létfontosságú szerepét 2007. januárjában a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány vette át. Feladata a perinatális centrumok vonzáskörzetétől távol megszületett csecsemők biztonságban történő centrumba szállítása. Ezek a csöppségek speciális mentőautót igényelnek, mely felszereltségének köszönhetően egy mozgó intenzív osztálynak felel meg. Lehetőséget nyújt az újszülött gépi lélegeztetésére, valamit szükség esetén az újraélesztésre.
A kicsi azután a koraszülött intenzíven egy mesterséges „méhben” tölti majd életének első heteit-hónapjait. Ennek célja, hogy be tudja fejezni fejlődését, legyen alkalma szervrendszereinek a megfelelő funkció ellátására felkészülni. A tüdő ilyen korban még nem elégé érett ahhoz, hogy a méhen kívüli körülmények mellett el tudja látni feladatát, ezért sok újszülöttnek még gépi lélegeztetésre van szüksége. Ekkor még nem termelődik a surfactant nevű felületaktív anyag sem, mely normális esetben fenntartja a tüdő kitágult állapotát. Szerencsére ezen anyag hiánya ma már egy szintetikusan előállított vegyülettel pótolható.
Szögletes inkubátor, vagy ölelő anyaméh
A korábbi meglátás szerint az idő előtt világra jött újszülött gondozása során a legfontosabb feladat a maximális higiénia biztosítása. Erre valóban szükség van, több okból is és ezek közvetlenül hatnak egymásra:
az idő előtt született baba idegrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy képes lehessen a légzés-nyelés összehangolt működtetésére, vagy a szopóreflex kialakítására
ebből kifolyólag légzését még gépekkel kell segíteni, valamint
a szoptatás nehezen, esetleg nem is megoldható, így a kicsit szondán keresztül kell táplálni
emésztő rendszere még fejletlen, ezért a szintetikus, kifejezetten koraszülöttek számára kifejlesztett tápszert is nehezen emészti meg
az anya szervezetében még nem indult meg a tejtermelés, ha pedig igen, annak összetétele még nagyban különbözik az érett anyatejtől
A fentiekből következik, hogy a kicsi nem vagy csak nehézségek árán tud hozzájutni az anyatejhez – ennek hiányában a kolosztrumhoz –, mely könnyű emészthetősége révén nem csak táplálékul, hanem immunrendszerének alapjául is szolgál. Addig, amíg a kicsi idegrendszere nem elég fejlett ahhoz, hogy a nyelést és a légzést összehangolja, a lehető legjobb, amit az anya tehet, hogyha steril gyűjtőbe lefeji legalább a kolosztrumot és étkezéskor a nővérek ezt adják a babának. Már az első pár csepp anyai táplálék is sokat jelent a védtelen újszülöttnek.
Mit tehetek én?
Az anyatej éltető ereje
Idővel a kolosztrumot felváltja az érett tej. Termelődése az idő előtt szülő anyukáknál nehezebben indulhat be, de minden további nélkül lehetséges. Pár hasznos praktikával fel lehet készülni az inkubátort elhagyó csöppség táplálására, így a későbbiekben nem lesz gond a tej mennyiségével. A tejbelövellést követően naponta történő fejéssel a tej termelődése fenntartható, sőt napról-napra 100 grammal több tej lefejésével az eredeti mennyiség tovább növelhető. Így aztán amire a kicsi képes lesz egymaga szopizni, már lesz elegendő éltető táplálék a számára.
A Szoptatásért Magyar Egyesület oldalán hasznos gyakorlati információk találhatók a szoptatással kapcsolatban.
Kenguru-módszer
Ma már léteznek olyan kórházak (Magyarországon is), ahol a törékeny újszülöttek édesanyjuk mellkasán is pihenhetnek. Ez a lehetőség nagyon sokat számít, ha a kicsi túlélési esélyeit latolgatjuk, hiszen az anya testének melege, szívdobogásának hangja ismerős és komfortos környezetet jelent számára. Az ilyen babák fejlődési üteme gyorsabb, ezért életkilátásaik is jobbak. Ha koraszülött babaád van és kapsz rá lehetőséget, tölts minél több időt a kicsivel, ha pedig a kórház szabályzata megengedi, ne habozz a mellkasodra venni a csöppséget.
Anyu, ugye vágysz rám?
Egy ilyen törékeny csecsemő édesanyjaként nem könnyű megbirkózni a félelemmel és gyakorta az önváddal. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermeknek, akit úgy dédelgettünk a pocakunkban hónapokon keresztül, most még nagyobb szüksége van az anyukájára. Tegyük félre az önostorozást és az aggodalmat, engedjük helyébe a reményt, adjunk teret a kibontakozásra annak az erős vágynak, hogy gyermekünket az üvegkalitkából kiemelve karunkban ringathassuk!
Ne engedjük el a kezét a veszteség fájdalmától való félelmünkben, hiszen ha valakit szeretettel várnak otthon, annak lesz oka küzdeni az életéért! Koraszülött baba anyukájának lenni a világ egyik legnehezebb feladata, de most tegyük félre a magunk sajnálatát, és koncentráljunk a kicsire, aki növekszik, fejlődik és napról-napra jobb esélyekkel néz a jövője elébe.
Hozzászólások