A szülők többsége szerint egy napi rutin kialakítása sokban megkönnyíti az életed egy pici babával. Szülőként fontos feladatot, hogy egy következetességre épülő, ismétlődő rendszer kialakításának köszönhetően a babád mindig tudja, hogy mit várhat, mi fog következni. Hogy a délelőtti szunyókálás után enni kap, utána a játékidő következik, hogy a délutáni alvás után sétálni megyünk.
Tanya Remer Altmann gyermekorvos, a Csodaévek, avagy hogyan segítsük a kisbabák és a kisgyerekek kommunikációját a fő fejlődési szakaszokban c. folyóirat főszerkesztője szerint a babák szeretik tudni, hogy pontosan mikor és mi fog történni velük.
A babák akkor érzik magukat a legjobban, amikor kipihentek és nem éhesek – alapvető testi és lelki szükségleteik kielégítése mellett, ha egy stabil rendszer is van az életükben készek a lehető legtöbbet felfedezni a világból.
És a bónusz: ha már megvan a jól bevált rendszeretek, nyugodtabban hagyhatod otthon a bébiszitterrel is. Babád nyugodt marad, hiszen csak egyetlen változást kell feldolgoznia – hogy nem te, hanem a bébiszitter van vele –, közben pedig a dadus dolgát is megkönnyíted, hiszen tudni fogja, hogy nagyjából mikor lesz éhes vagy fáradt a pici, mikor vágyik játékra, foglalkozásra és mikor a friss levegőre, sétára.
Mikor kezdd el rendszerességre szoktatni?
A szakértői álláspontok eltérőek, hogy mikor és hogyan kezdjük a rendszerességre szoktatást, sőt, még abban sem mind értenek egyet, hogy a kicsiknek egyáltalán szükségük van-e bármilyen rendszerre. Altmannhoz hasonlóan sok gyermekorvos egyetért abban, hogy a 2 és 4 hónapos kor közötti időszak a legalkalmasabb erre.
Marc Weissblugh, az Egészséges alvási szokások: boldog gyermek c. könyv írója szerint a három-négy hónapos babáknál az alvás és az evés automatikusan egyre rendszeresebbé válik. Ezt a kiváló lehetőséget kihasználva állandó rendszerhez szoktathatod a babád. Előfordulhat azonban az is, hogy a bébi már négy-öt napos korában rendszeres időközönként alszik és eszik, de ez igen ritka. Ez esetben azonban feltétlen használd ki a baba szabályos bioritmusát a napirendje kialakításában.
Ha figyelemmel követed a picur evési, alvási szokásait, éberségi tevékenységeit, könnyen megértheted, hogy milyen rendszer optimális számára. Sok anyuka a kórházból való hazatérést követően naplót kezd írni, pontosan megjelölve, hogy mikor és mennyit evett a kicsi, hogy mikor volt kis- és nagydolog, hogy mikor és mennyi időt töltött alvással. Mindezt feljegyezheted egyszerűen egy füzetbe, használhatsz egy Excel táblázatot vagy akár különböző online szolgáltatásokat is.
Gina Ford, egy angol szülésznő, az Elégedett babák könyve c. mű írója más specialistákkal egyetértésben azt javasolja, hogy már egy hetes korban érdemes elkezdeni a rendszerességre való szoktatást. Tracy Hogg a Suttogó csecsemő szerzője a születés pillanatától javasol egy – kezdetben lazább – napirendet, rendszerességet.
Akármelyik megközelítésben hiszel is, a leglényegesebb, hogy a baba kényelmét tartsd szem előtt. Ez annyit jelent, hogy orvosod utasításai, saját tapasztalataid és megérzéseid alapján adj meg neki mindent, amire szüksége van – ne pedig azzal törődj, hogy mit mond a napirendetek.
Újszülött korban kifejezetten fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet kapjon a pici, hogy elkerülhesse a súlyvesztést és a dehidratációt. Soha ne vond meg tőle az evést vagy az alvást, ha már látod, hogy éhes vagy fáradt, csak azért, mert „még nem jött el az ideje”.
„Kövesd az anyai ösztönöket, próbáld megérteni, hogy a csecsemőd mit próbál kommunikálni!” – mondja Kathryn Akin, a texasi egyetem egészségügyi központjának gyermekgyógyászati professzora.
„Mindegy, hogy egy vagy két órával ezelőtt etetted-e meg, ha úgy sír, mint amikor éhes, engedd meg neki, hogy egyen! Ha szokás szerint aludnia kellene, de nyűgös, sír, vigasztalásra, ölelésre vágyik, hát babusgasd egy kicsit, mielőtt lefektetnéd. Ne feledd, nincs az a napirend, ami fontosabb lenne, mint a kicsit igényei.”
Milyen lehetőségeid vannak?
Az egyszerűség kedvéért a különböző módszereket és lehetőségeket három nagyobb csoportba gyűjtöttük: szülők ill. gyermekek által vezérelt módszereket, valamint ezek kombinációját ismertetjük.
A legszigorúbb természetesen a szülők általi: pontos meghatározása annak, hogy mikor és mennyit ehet a kicsi, hogy mikor és hány órán át kell aludnia, mikor játszhat, mikor levegőzhet. Ezt a rendet kialakíthatod a baba természetes bioritmusa szerint vagy pedig egy szakorvosok által ajánlott útmutató alapján, de mindkettő lényege, hogy egy állandó, konzisztens, napról napra, percről percre szabályzott rendszerről van szó. A módszer jól ismert támogatói Gina Food, gyermekkgondozó és Gary Ezzo, a Bölcs baba: Add meg a csecsemődnek az éjjeli alvás örömét! c. könyv szerzője.
Ha a csecsemők által diktál, kevésbé rendszeres napirendet követed, ez annyit jelent, hogy a baba szükségleteire és igényeire támaszkodsz. Hagyod, hogy ő döntsön, hogy mikor akar enni, játszani, mikor van szüksége pihenésre. Ez nem jelenti azt, hogy napjaitok teljesen kuszák és rendszertelenek lesznek: néhány hetes korukra a csecsemőkben kialakul egy nagyjából állandó evés-alvás-játék rendszer. A csecsemők által diktált napirend mellett olyan szakértők állnak, mint William és Martha Sears (gyermekorvos és ápolónő) valamint a híres gyermekgyógyász-író, Benjamin Spock.
Kombinált rendszerről akkor beszélhetünk, ha mind a babának, mind pedig a mamának beleszólása van a napi rutinba. A kicsi dönt arról, hogy mikor akar enni, aludni és játszani, de a mama ragaszkodik hozzá, hogy ez a baba által fölállított napirend nagyjából állandóvá váljon. Rugalmasabban kezelheted a helyzetet, mint a kizárólag a szülők által meghatározott rend esetén: eltolhatod egy-két órával az alvást, ha a picúr még nem tűnik fáradtnak, elhalaszthatod egy kicsit az etetést is, ha elhúzódik egy kicsit a bevásárlás. A kombinált módszer szóvivői közé tartozik Tracy Hogg és Jo Frost, a „Szuperdada”.
Hozzászólások