Mindent a lázról I.

Láz vagy hőemelkedés?

Mindenek előtt azt kell tisztáznunk, hogy meddig beszélünk hőemelkedésről és mikortól lázról egy csecsemő esetében. Az újszülött, sőt a pár hónapos baba szervezete sem képes még tökéletesen szabályozni hőháztartását, ezért az ő esetükben a felnőttekétől és nagyobb gyerekekétől eltérő skálát kell használnunk. Egy 3-4 hónapos gyermek testhőmérséklete 37°-ig normális, efölött hőemelkedésnek nevezhető, míg ha meghaladja a 38°C-ot, láznak (ezen belül 38-39°C-ig mérsékelt, 39-40,5°C-ig magas láznak). 40,5°C felett hiperpirexiáról, igen magas lázról beszélünk.

A láz maga nem betegség, csak betegségre utaló tünet. A testhőmérséklet emelkedése a szervezet védekezési reakciója az idegen anyagokkal (vírusok, baktériumok, gombák, vagy egyéb élősködők) szemben. A kialakult lázas állapot hátterében az említetteken túl állhatnak mérgezések, egyes vegyi anyagok, hormonális elváltozások (pl. pajzsmirigy eredetű) vagy bizonyos gyógyszerek is.

A láz jelentkezése hasznos, mert lázas állapotban fokozódik a szervezet védelmét ellátó immunrendszer működése, szaporodik az immunanyagok termelése. A láz emelkedésével csökken a kórokozók szaporodási lehetősége, növekszik a fehér vérsejtek mozgása, de a tartósan magas láz kísérő tünetei károsak és veszélyesek, mert nagyon megterheli a gyermekek szervezetét, szapora szívverést, nehézlégzést, keringési rendellenességet, kábultságot, fejfájást, átmeneti tudatzavart vagy akár lázgörcsöt is okozhatnak.

A hőemelkedés, láz akkor jelentkezik, amikor az agyi hőközpont testhőmérsékletet meghatározó hőmérsékletszabályozója betegség, fertőzés hatására, egy magasabb testhőmérsékletet meghatározó érték irányában tolódik el.

A csecsemőknél és kisgyermekeknél a láz leggyakoribb oka lehet:

a fogzás,

a megfázás,

az influenza,

a felső légúti bakteriális megbetegedések,

a húgyúti és vese fertőzések.

Tennivalók láz gyanúja esetén

Mérd meg gyermeke testhőmérsékletét!

Ha csak hőemelkedést tapasztalsz, 1-2 óra elteltével ismételd meg a mérést!

Lázas babát, kisgyereket soha ne hagyj magára!

Bőségesen itass folyadékot a babával, egyszerre mindig kis mennyiséget, kortyonként! Szoptatott csecsemővel anyatejet, nagyobb gyermekekkel szénsavmentes ásványvizet, langyos teát, limonádét vagy rostos gyümölcslevet. A lázas állapot fokozott folyadékveszteséget okoz gyermekünk szervezetében, amit pótolni szükséges a kiszáradás elkerülésére.

Biztosíts nyugalmat a pici számára, kerüld a szervezetét megterhelő testmozgást! Vidd ki kézben a fürdőbe,

Cseréld a kicsi ruházatát könnyűre, szellősre és csak vékony takarót tegyél rá a hőpangás elkerülése érdekében!

Lázas gyermeknek csak könnyen emészthető, zsírszegény ételt adj, mint a levesek, különféle pürék, turmixolt ételek, mártások, pudingok, párolt zöldségek, kompótok, reszelt nyers gyümölcsök!

(A sok elvesztett C-vitamint gyümölcsök fogyasztásával pótold!)

Csillapítsd a lázat gyógyszeres ill. fizikális módszerekkel (hűtőfürdő, hűtőborogatás)!

Lázmérés

A testhőmérséklet mérésnek több lehetséges helye van.

A hónaljban vagy fülben mért testhőmérséklethez képest a végbélben (rektális) mért érték 0,5 °C-kal magasabb. A testhőmérsékletnek átlagosan 0,5 °C-os napszaki ingadozása van. Normális esetben 0,5 °C-kal lehet magasabb az este mért testhőmérséklet a hajnalban mérthez képest.

Lázmérésnél ügyelni kell arra is, hogy néhány tized fokkal emelheti a testhőmérsékletet mindaz ami hőtermelést, hőbevitelt eredményez a gyermeki szervezetben (pl. a mérés előtti étkezés, a folyadékbevitel, a meleg fürdő, vagy a gyulladt területek közelsége a lázmérés helyéhez, stb.).

A mérés közben mozgó csecsemők és egy évnél fiatalabb gyerekek hőmérsékletét a végbélben kell mérni, mert ott viseli el a legjobban. Ajánlott a hőmérő végét kissé bekrémezni, elősegítve ezzel a könnyű behelyezést. Ugyancsak a végbélben célszerű végezni a 3 éves kor alatti kisgyermekek hőmérését, de náluk már a hónaljban mérés is megengedett. (A végbélben történő testhőmérséklet méréshez rugalmasan hajló érzékelőjű digitális lázmérőt célszerű használni, ugyanez használható a hónaljban végzett hőméréshez is.)

A hagyományos higanyos lázmérők használata nem ajánlott (forgalmazásuk 2009. április óta hazánkban tilos). A 3 évesnél idősebb gyermekek hőmérését hónaljban kell végezni.

Fülhőmérőzésre csak fél éves kor felett kerülhet sor, főleg egészségügyi intézményben, ha megfelelő átmérőjű a külső hallójárat és résmentesen felhelyezhető a tölcsér.

A homlokhőmérő használata nem ajánlott, mert nem pontos, ugyanis nem a test, hanem a bőr hőmérsékletét méri.

Összefüggés a láz és a betegség között

Gyakran a hőemelkedés vagy láz a betegség első jele, de nem mindig van szoros összefüggés a betegség súlyossága és önmagában a láz nagysága, tartóssága között, különösen fiatal csecsemőknél. Egyszerű vírusfertőzés is járhat magas, nehezen csillapítható lázzal, de súlyos betegségeknél (pl. vesegyulladás) is lehet, hogy csak hőemelkedést észlelünk. Fiatal, pár hetes csecsemőknél a hőemelkedést is komolyan kell venni. A magasabb testhőmérséklet gátolja a kórokozók elszaporodását, gyorsítja az ellenanyagtermelést, a kórokozók megsemmisítését, de egyúttal emelkedik az oxigénigény, ami nagy terhet ró a szívre, a szervezet energiaraktárai kiürülnek, a test legyengül.

A lázas állapot értékelése

A legtöbb akkutan zajló, gyermekkori megbetegedés első tünete a láz. Erre utaló figyelemfelkeltő jel lehet az, hogy a gyermek csendessé, bágyadttá válik vagy éppen ellenkezőleg szokatlanul, nyűgösen viselkedik. Esetleg fázik, reszket vagy csak kipirul. Gyorsan emelkedő láz esetén hidegrázás észlelhető. A lázas állapot az esetek többségében otthoni ápolás mellett is gyorsan és problémamentesen megoldódik, nem igényel kórházi felvételt, kivizsgálást, a szülőnek legfeljebb tanácsra, esetenként orvosi ellenőrzésre van szüksége az otthoni ápoláshoz. Fontos a gyermekorvosnak jelezni, ha nem megoldható az otthoni ápolás. Ha a várt jobbulás nem következik be vagy a beteg gyermek állapotának romlása észlelhető, indokolt azonnal orvoshoz fordulni, mert ez fertőzés vagy komoly betegség jele lehet.

A gyermekorvosnál

Ha a gyermek láza nem megy le, lázas marad, annak okát ki kell deríteni. Ez a gyermekorvos feladata. De az orvosi vizsgálat megtörténtéig, a lázat a szülőnek már otthon el kell kezdeni csillapítani, mert a lázas gyereket sokkal nehezebb megvizsgálni. A láz tartós fennmaradása esetén a beteg gyermek ismételt vizsgálata 24, de legkésőbb 48 órán belül elengedhetetlen.

A gyermekorvosi vizsgálat célja a láz okának kiderítése, a súlyosabb fertőzések, betegségek kizárása és annak eldöntése, hogy mik a további teendők. Ehhez a vizsgálatot végző gyermekorvosnak szüksége van a szülőtől bizonyos fontos információkra, mint az észlelt tünetekre, a lázmenetre, ezért a láz időbeli alakulását (mérési időpontok és a mért lázértékek) otthon fel kell jegyezni. A vizsgálatot végző gyermekorvosnak szüksége lehet egyéb diagnosztikus vizsgálatokra is, mint a vérvétel, vizelet vizsgálat, röntgen. Súlyos esetekben előfordulhat, hogy azonnal kórházba utalja a gyermeket. Sőt még az is, hogy a teljes kivizsgálás során sem lelik meg a láz okát.

Lázgörcs

Csecsemőknél és kisgyerekeknél a hirtelen felszökő lázhoz izomgörcsök társulhatnak, úgynevezett lázgörcs léphet fel, amely eszméletvesztéssel, az arc ellilulásával vagy elszürkülésével (mivel a légzőszervi izmok is görcsben vannak), a szem fennakadásával, és általában a végtagok remegésével jár. Habár a lázgörcs ijesztő látványt nyújthat számodra, de néhány percen belül magától megszűnik és nem okoz agysérülést és nem növeli az epilepszia kialakulásának veszélyét sem. A 3 hónapos – 5 éves korcsoportba tartozó gyermekek 2-4 %-ánál fordul elő. A lázgörcs ismétlődésének 1 éves kor alatt nagyobb a valószínűsége. A tapasztalatok szerint leggyakrabban 18-24 hónapos kor között és főként fiúgyermekeknél fordul elő.

Teendőid ilyen esetben: