Tünetek
Egy átlagos hazai csoportlétszámú, 20 fős gyermekközösséget vizsgálva a pedagógusok jó eséllyel számíthatnak arra, hogy csoportban minimum két gyermek az átlagostól eltérő, impulzív, túlmozgásos és koncentrációs nehézségekkel küzd.
Az alábbiakban megtudhatod, hogy melyek azok a jelek, tünetek, amelyek alapján arra gyanakodhatsz, hogy a kicsid valamilyen mértékben hiperaktív. Megkülönböztetjük a csecsemőkori és a kisgyermekkori hiperaktivitást, melyekhez az eltérő életkori adottságok és sajátosságok miatt eltérő tünetek társulnak.
Csecsemőkorban
állandóan sír
alvásigénye minimális
nem a megszokott módon fejlődik: pl. kihagyja a mászás, járás szakaszt, helyette nagyon korán feláll és állandóan futkározik
agresszívabb magatartás
Kisgyerekkorban
gyakran izeg-mozog (rohangál, ugrál, stb.)
nehezen játszik önállóan, nyugodtan
gyakran beszél túl sokat
sokszor elhagyja a helyét engedély nélkül
állandóan babrál, fészkelődik
sokszor láthatóan nem figyel, amikor beszélnek hozzá
nem követi az instrukciókat
figyelmét könnyen és gyakran elvonják a külső ingerek
nem érzékeli a veszélyt
hárítja a testi kontaktust (például ölelést)
nem képes várni
ingerlékeny
mozgása céltalan, csapongó
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a hiperaktivitás rendellenesség tünetei minden gyermekben megfigyelhetőek egy-egy adott korszakban. Az egészséges és hiperaktív gyerkőcök közötti különbség abban mutatkozik meg, hogy probléma esetén a tünetek hosszan tartóak; évekig fennállnak, áthatóak és súlyosak, valamint a felsorolt jelek többsége felismerhető.
A szülők nagyon gyakran tévesen azt gondolják, hogy gyermekük az átlagnál csupán szétszórtabb, élénkebb, így nem kérnek segítséget, pedig a figyelemzavar a kicsik mindennapi életét is befolyásolhatja.
Kialakulásának okai
A hiperaktivitásban szenvedő gyerkőcök többsége kifejezetten intelligens! A problémát az agyban található figyelemközpont működési zavara okozza, amely miatt nem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni.
A betegség lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma. Többek között különféle allergiák, valamint olyan fizikai betegségek is előidézhetnek hiperaktivitást, amelyekre még nem derült fény.
Mit tehetsz?
A valódi megoldást mindenképpen az jelenti, ha időt és fáradságot szánunk arra, hogy megtaláljuk, mi okozza a figyelemzavart vagy a hiperaktivitást.
Amennyiben úgy látod, hogy szemed fénye figyelemzavarral küzd, a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz fordulhatsz, aki, ha szükséges tovább irányít gyermekpszichiáterhez. A szakember a diagnózist követően különféle tréningeket javasolhat, illetve nem ritka a gyógyszeres kezelés sem, amely még inkább segíti a hatást.
A legújabb kutatások szerint a mesterséges színezékek és adalékanyagok is válthatnak ki hiperaktivitást, sőt a tej- és gabonaallergia is! Éppen ezért érdemes lehet ezeket a lehetőségeket is megvizsgálni. Sok esetben már a fent említett élelmiszerek, anyagok elhagyása is jelentős javulást eredményezhet!
Tippek a hiperaktív lurkók neveléséhez
Legyenek a nevelési szabályok egyszerűek és egyértelműek!
Fontos, hogy következetesen betartott szabályrendszert kell felállítanod..
Ellenőrizd, hogy megértette-e a gyermek a szabályt!
Jó módszer erre, ha megkéred, magyarázza el neked (vagy másnak), hogy mit szabad és mit nem szabad, mi fog történni, ha mégis megteszi.
A büntetés legyen csekély, a jutalom pedig nagy!
Csak az azonnali büntetés lehet hasznos! Inkább a jutalmazáskor legyél túlzó, mint büntetéskor!
A vitákat gyorsan zárd le!
A hiperaktív gyermekek véget nem érő vitákat is képesek generálni. Ilyenkor eldöntendő, igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésekkel kommunikálj!
Soha ne hasonlítgasd össze! Fontos fegyelmezési alaptétel, hogy sem más gyermekekkel, sem a saját régebbi teljesítményeivel ne hasonlítgasd össze, koncentrálj kommunikációdban az aktuális viselkedésre és teljesítményre.
További viselkedéssel kapcsolatos írásaink:
Viselkedészavaros gyermekek 1. rész
Viselkedészavaros gyermekek 2. rész
Hiszti?!
Fegyelmezés, büntetés, jutalmazás
Hozzászólások