Kiderült: A mozgások érlelik az újszülöttek agyát - ez határozza meg a későbbi értelmi képességeket

Vastag Anikó | 2019.03.11

A csúszó-mászó, később futkározó és labdázó kisgyerek ezekkel a mozgásokkal nem csupán a testét ügyesíti, hanem az agyát is csiszolja. Az élet első éveiben elsajátított fizikai készségek kihatnak a későbbi szellemi teljesítményre.
A tudósok még jó tíz évvel ezelőtt is egészen másként képzelték el az agy kifejlődését az egyes embereknél. A genetikai örökség meghatározó mivoltából kiindulva feltételezték, hogy mindenki előre beprogramozott agytekervényekkel születik. Ma már sokkal árnyaltabb képünk van mindarról, ami a koponyánkban történik, mivel a nagy felbontású számítógépes tomográfok (PET) a sejtek szintjéig képesek láttatni az agyi folyamatokat.

A mai álláspont szerint egy kifejlett agy százmillió idegsejtet tartalmaz. Ezek egymáshoz kapcsolódva hozzák létre azokat a bonyolult funkciót, amiből az emberi magatartás összeáll. Minden idegsejt több ezer másik idegsejthez kapcsolódik, és így érintkezések trilliói keletkeznek. Az idegsejtek közötti hálózat hossza több, mint százezer kilométer.

Az élet fenntartásához szükséges legfontosabb agyi "áramkörök", amelyek a légzésért, a szívműködésért, a belső szervek irányításáért, a reflexeinkért felelősek, valóban velünk születettek, de a finomabb funkcióinkhoz szükséges agyi ideghálózat a környezetből érkező ingerek hatására alakul ki. Az emberi agy felépítése csak ezeknek a külső hatásoknak a révén teljesedik ki.

Az élet első éveiben a mozgás és az érzékszervi benyomások adják azt az ingertömeget, ami az újszülött agyát folyamatosan "érleli". Az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok erősségét és bonyolultságát ezek a tapasztalatok határozzák meg.


Azok a kapcsolatok, amelyeket nem aktivizálnak, nem használnak eleget vagy gyengék, egyszerűen elsorvadnak, éppúgy mint egy fa gyenge ágai. Ha viszont a neuronok sokat vannak "edzésben", akkor az agyba való integráltságuk, a saját áramköreik bonyolultsága fokozódik.

Az agykutatók másik nagy felfedezése a közelmúltból az ún. időablakok megismerése. Kiderült, hogy csaknem minden fontos készségnek és képességnek van egy különösen alkalmas tanulási periódusa, ezt hívják időablaknak. Ha ezt a gyerek valamilyen okból elmulasztja, akkor az agyában az adott funkcióhoz szükséges ideghálózat nem fejlődik ki teljes terjedelmében. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy fogyatékos lesz a gyerek, bár szélsőségesen hátrányos helyzetben, amikor nem kapja meg a szükséges külső ingerek, élmények minimumát sem, még ez is előfordulhat.

Ezen ismeretek birtokában a szülők sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik agyfejlődését serkentsék. Nem különleges okosító feladatokról van szó, hanem csupa olyasmiről, aminek látszólag nem sok köze van a későbbi értelmi képességekhez.


Az élet első két évében az elsődleges, ún. motoros mozgás tökéletesítése járul hozzá leginkább a megfelelő agyi hálózat fejlesztéséhez. Ennek érdekében a gyereknek minél több, az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége: mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapására, gurítására, egyensúlyozásra stb.

A kisgyerek játék közben a finomabb izmai feletti kontrollját fejleszti, ez teszi majd lehetővé az írást és a rajzolást, és általában a kéz munkára való használatát. Az iskoláskorban kialakuló,elsősorban az olvasást akadályozó diszlexia egyik lehetséges oka épp a finommototoros mozgások rendezetlensége, fejletlensége. forrás: Tanulásmódszertan.hu

Címkék:

Hozzászólások

A nagy háttérzajban nem tudják megtanulni a kicsik a szavakat

A nagy háttérzajban nem tudják megtanulni a kicsik a szavakat

Nem hallja pontosan a hangokat, nem tudja hozzákötni őket a jelentéshez.

Egy hely, amit minden kisgyerek imád, és még hasznos is!

Egy hely, amit minden kisgyerek imád, és még hasznos is!

Ide mindenképp vidd el a gyereked!

Legalább 3000 gyereknek nem jutott hely a bölcsődékben

Legalább 3000 gyereknek nem jutott hely a bölcsődékben

A gyed extra azt teszi lehetővé a kisgyereket vállaló anyáknak, hogy akár már fél évvel a gyermek születése után visszamehessenek dolgozni úgy, hogy közben nem esnek el a gyermekgondozási támogatástól. Ehhez viszont kulcsfontosságú, hogy legyenek elérhető bölcsődei helyek, hiszen ha anya és apa is d

Így csillapítsd a fogzás okozta fájdalmat

Így csillapítsd a fogzás okozta fájdalmat

A kis fogacskák sajnos nem bújnak elő könnyedén. A legtöbb baba komolyan megszenvedi a fogzást.

Nitrittel mérgezte meg az óvodásokat a kínai óvónő

Nitrittel mérgezte meg az óvodásokat a kínai óvónő

A mérgezéses tünetekkel kezelt gyerekek mind egy csoportba jártak.

Tudástár szülőknek: erre kell megtanítani a gyerekedet 5 éves koráig

Tudástár szülőknek: erre kell megtanítani a gyerekedet 5 éves koráig

Most ne a cipőfűzés, fogmosás, köszönés tanítására gondolj: az érzelmi nevelés legalább olyan fontos, mint a testi.

Óriási botrányt okozott ez a cuki fotó! Neked mi a véleményed?

Óriási botrányt okozott ez a cuki fotó! Neked mi a véleményed?

Alighanem ártatlan, mindenkit megmosolyogtató posztnak szánták, sokakban azonban komoly ellenérzéseket váltott ki az a kép, amit a Medical Shots Twitter-oldala osztott meg, és amin egy kislány és egy kisfiú látható.

Mennyi édességet kaphat a gyerek?

Mennyi édességet kaphat a gyerek?

Egy hazai felmérés szerint a kisgyermekek 70 százaléka naponta legalább két alkalommal kap valamilyen cukrozott élelmiszert.

Ilyen az, amikor apa vigyáz a gyerekre

Ilyen az, amikor apa vigyáz a gyerekre

Több mint vicces!

Itt az új netes kihívás: dobj sajtot a baba arcába

Itt az új netes kihívás: dobj sajtot a baba arcába

A sajt kihívás lényege, hogy a kisgyerekes szülők ahelyett, hogy azt mondanák, „csíííz” (vagyis sajt), konkrétan egy sajtszeletet vágnak gyanútlan gyermekeik arcába.