Nagyanyáink idejében a gyerkőcök már másfél éves korukban körbetotyogtak az udvaron, csibéket hajkurásztak, – és itt jön a pláne – mindezt akár teljesen csupaszon tették, hisz ennyi idős korukra a szobatisztaság alapkövetelmény volt. Ha másért nem is, a textilpelenkák körüli hosszadalmas munka terhét csökkenteni vágyó anyák igyekeztek mielőbb leénekelni gyermekeikről a pelust, hogy azok immáron a nagyok módján önállóan végezzék el kis- és nagydolgukat.
Jól tették, vajon?
A szobatisztaság sarkalatos kérdés, melyről a korosztályok között igencsak megoszlanak a vélemények. Az idősebbek ragaszkodnak a régen oly jól bevált módszerhez: "Már egy éves és még nem szobatiszta? Hát ültesd rá bilire, majd produkál." Ám a rendszeres, kötelező biliztetés elsősorban nem szobatisztasághoz, hanem a mozdulatsor reflex-szerű begyakorlásához vezet. A gyerkőc idegrendszerében ekkora még nem épülnek ki és nem kerülnek használatba azok az érzékelő és jelző rendszerek, amelyek idejében riasztanák, hogy megtelt a hólyag vagy hamarosan kakilni kell. Ezért még nem tudatosul benne a kis vagy nagy esemény előtt, hogy ideje lenne megkörnyékezni a bilit. Ráadásul az ültetős módszer miatt kialakult rossz beidegződés a gyerek további fejlődésére is kihathat.
Az akarata ellenére szobatisztaságra szoktatott kisember később ún. pszichoszomatikus tüneteket produkálhat. Ez azt jelenti, hogy a lelki megrázkódtatás ami a kényszerrel jár valamilyen rendellenesség formájában ölt testet; ilyenek lehetnek a vizelési, székelési nehézségek is. Ezek pedig megoldás híján félelmet és szorongást válthatnak ki a gyerekből.
Mikor próbálkozz?
A korábbiakkal ellentétben a mai édesanyákban már nincs olyan erős kényszer, hogy gyermekük mielőbb rátérjen a pelus nyújtotta kényelem helyett a nagyfiús-nagylányos bili-, vagy vécéhasználatra. Ennek oka nem túl prózai: nem csak a kicsik, hanem szüleik is élvezik az eldobható nadrágpelus nyújtotta kényelmet. Míg anyáink órákat töltöttek a piszkos textilpelenkák áztatásával, mosásával, vasalásával, ma a popsi tisztán tartása közel sem ilyen időigényes, ráadásul az illatozó csomagocskát jó esetben az apuka távolítja el a tett színhelyéről.
A bilire szoktatás elkezdésével tehát nem kell sietni, hiszen a gyermeknek meg kell hagyni a kellő időt, hogy kialakuljon benne a késztetés; ráadásul a mamát sem kényszeríti a pelusokkal való állandó bajlódás terhe. Három éves korban azonban a gyerkőcök közösségbe kerülnek. Megkezdik első óvodaévüket, ennek előfeltétele pedig a legtöbb intézetben a legalább nappali szobatisztaság. Éppen ezért a szoktatás elkezdése két éves kor környékén ajánlott. Így ideális esetben a szeptemberre a gyermek már büszkén trónol a bilin és semmi akadálya az ovikezdésnek. Ilyen idősen a pici már érdeklődik az iránt, mégis mit művel apu vagy anyu azon a nagy fehér csészén, és ami még fontosabb: ekkora már tudja befolyásolni záróizmainak működését.
Szoktassuk, de hogyan?
Hatásos csodafegyverré válhat a kezedben gyermeked kíváncsisága. Elég, ha ügyesen becsempészed a kicsi életébe a bilit – beteszed a szobába, de nem tulajdonítasz neki óriási jelentőséget –, s gyermeked maga fog vágyni az új tárgy felfedezésére. Mesélhetsz neki róla, hogyan kell használni, elmondhatod, hogy ez olyan, mint a nagyok vécéje, csak még gyerekeknek való, vagy megengedheted, hogy bemenjen utánad a vécébe. Itt ellesheti, hogyan csinálják a nagyok – akikre oly annyira szeretne hasonlítani – ezt a misztikus procedúrát. Előfordulhat, hogy nem lesz könnyű dolgod, hiszen a szoktatásra jó módszert találni akkor is szülőt próbáló feladat, ha már gyakorlott anyuka vagy. azonban Ha viszont az első gyermekeddel próbálkozol, még számodra is ismeretlen vizeken evezel. Nem enyhít a helyzeten az ebben a korban oly hirtelen előtörő dacoskodás és a makacs "Nem!" válaszok sem minden, a manó felé irányuló kérésre, kérdésre.
Amikor észreveszed, hogy szemed fénye játék közben megáll vagy félre vonul mikor a dolgát végzi, esetleg a piszkos pelenka helyett mielőbb újat kér, eljött az ideje, hogy felajánld neki a bilit vagy a szűkítőt. Hogy ne kelljen a vetkőzéssel bajlódnia, adhatsz rá szoktatós pelust. A nyári nagy melegben pedig akár mezítelen popsival is szabadon engedheted. Ha észreveszed, hogy helyzet van, siessetek együtt a bilihez!
A trónoló alkalmatosság kiválasztását bízd rá gyermekedre, hiszen ez jó módja az akarata gyakorlásának, amit egyébként az ütős és kivédhetetlen "Nem!"-ekben élne ki. Nem jó taktika azonban fegyverként használni ellene: "Te választottad, akkor tessék ide is pisilni!". Az ilyen eszközök csak megrémítik, talán elveszik a kedvét a későbbi döntéshozástól.
Ne várd el, hogy az első alkalomtól megszokja az új feladatot és kisebb balesetek nélkül, mindig a biliben landoljon a produktum! Ne szidd le, és ne fenyegesd meg, hogy elmondod apának, a szomszéd néninek, mennyire ügyetlen, vagy a játszótéren, hogy még mindig pisis. Ezzel csak növeled a frusztrációját, hiszen már előtted is éppen eléggé szégyelli, hogy nem sikerült. Nyugtasd meg, hogy nem történt semmi baj és kérd meg, hogy legközelebb szóljon, ha jön a pisi vagy a kaki.
Semmiképpen se ültesd rá erőszakkal a bilire és ne fenyegesd meg, hogy addig nincs vacsora, amíg nem produkál valamit! Az ilyen ultimátumok csak ellenállást szülnek és könnyen szorongáshoz vezethetnek. Dicsérjétek viszont meg, ha sikerül pisilni – netán még kakilni is – hiszen neki is örömet okoz, ha meg tud felelni szülei elvárásainak. Sikerélményét pedig ne lepődj meg, ha úton-útfélen hangoztatja a boltos néninek, szomszéd bácsinak.
A bili, amit használtok, lehetőség szerint legyen egyszínű és ne csilli-villi, hiszen nem játékszer, hanem a kis-és nagydolgok helye. Ellenben jó ötlet, ha a bugyogó/kisgatya gyermeked kedvenc színében pompázik, vagy kedvenc mesefigurájával van díszítve, ami arra ösztönzi, hogy ne piszkolja össze.
Lehet, hogy azt hiszed, a szoktatás csak benneteket terhel meg lelkileg. Ne felejtsd el, hogy a csöppségben lévő megfelelési vágy – és ennek esetleges kudarca – őrá is nagy terhet ró. Legyetek türelmesek és megértőek és mindenek előtt éreztessétek vele, mennyire bíztok benne, hogy sikerülni fog!
Figyeld a Babamama.hu-t, illetve Facebook oldalunkat, vagy csatlakozz a Babamama.hu csacsogó csoportjához! Újabban a Google+ oldalon is megtalálsz már bennünket!
További cikkek a témában:
Folt a gyereklepedőn
Gyermekkori éjszakai vizeletvesztés
Hozzászólások