Ősbizalom
A gyermek születéskor és életének a kezdeti szakaszában biológiailag kiszolgáltatott minden fajta értelemben. Léte a környezetétől függ, a csecsemő ilyenkor még ösztönlény.
A közvetlen biztonságot, védelmet, táplálékot, gondozást, a tapintási, nyomási és egyéb taktilis, a hő, a hang, a szívhang stb. ingereket, kellemes élményeket ebben a korban az anya jelenti gyermekének. Az anya által nyújtott ingerek a már jól működő agyi szerveket ingerlik (agytörzs, talamusz, amygdala). Erik H. Erikson (1963) ezt a szakaszt oralszenzoros (szájérzékelési) szakasznak nevezte el. Az anya a megbízható és elvárt külső jelenségből belső bizonyossággá válik. A gyermek ezen a szinten a fájdalmat a külvilágba, az örömöt a belső világba szeretné helyezni. Erikson az anya belső biztonságérzetét, meggyőződését tartja elsődlegesnek a gyermek egészséges személyiségfejlődéséhez.
Az első életévben kívánatos harmonikus anya-gyermek kapcsolat alapozza meg a gyermek későbbi bizalmát a világgal, a környezetével szemben, optimizmusát a dolgok kimenetelével kapcsolatban. A bizalom megtartása a gyermek későbbi életében kamatozik, pl.: partnerkapcsolatában, szocializációs folyamataiban, érzelmi életében, szakszóval élve a gyermek egészséges pszicho-szociális fejlődésében.
Más kutatók vizsgálatai és feltevései szerint a csecsemőkorban az agykéreg jobb oldala szorosabb kapcsolatban van az amygdalával, s emiatt is válik az érzelmi élet működtetőjévé. A bal félteke a verbalitásért (szóbeli képességek, beszéd) felelős.
Több kutató feltételezése teszi izgalmassá a kérdést, amelyekből néhányat bemutatunk.
A két félteke eltérő fejlődését egyes kutatások is bizonyítják. Ezek szerint a 13 hónaposan beszélni kezdő kisbabáknál a szóbeli (verbális) reakciók nem jelennek meg együtt az érzelmi reakciókkal. Ez kb. csak a 19. hónap után történik meg.
Egyéb feltevések szerint, amelyek elvezetnek a mesék és a mesélés közvetlen/közvetett hatásainak az értékeléséhez a következők:
1. Az amygdala a látó- és halló kéregből érkező bemeneten kívül a talamuszon keresztül is kap vizuális és hallási ingert.
2. Az amygdala az embernél a kéregből is kaphat szóbeli (verbális) jelentéseken alapuló információt.
Ezzel eljutottunk ahhoz a későbbi életkori szakaszhoz, ahol a közvetlen vegetatív (zsigeri) és egyéb testi inger részben/egészében leválik hordozójáról, az anyáról vagy más családtagról és helyébe lépnek: a szimbolikus rendszer (beszéd) és a magasabb szintű idegrendszeri pályák.
A mese szociálpszichológiája
A mese és hallgatása elősegíti a kisgyermek szocializációs (társadalmi szabályok és elvárások megtanulása) folyamatát.
A mesehallgatás körülményei már önmagukban is meghatározóak ebben a folyamatban. Az alapjául szolgáló ismereteket, történéseket az előzőekben már részben bemutattuk. Bölcsödében és óvodában a mesehallgatáshoz meg kell tanulnia alkalmazkodni társaihoz, a pedagógushoz, magához a helyzethez tartozó szabályokhoz, vágyait tudatosan jeleznie és ellenőriznie kell.
A mesék szereplőinek a tulajdonságai, céljaik, összecsapásuk eredménye, a mese tartalma, erkölcsi tanulságainak levonása mind segítik és felgyorsítják a társadalmi beilleszkedést, a szocializáció folyamatát.
A helyes értékrend, magatartás, viselkedés szabályainak elsajátításában a mese nélkülözhetetlen eszköz.
Minden mesében megtalálható a büntetés és jutalmazás valamilyen eszközrendszere. (Jutalom pl.: elnyeri fele királyságát, a királylány kezét, boldogan élnek, amíg meg nem halnak stb.; büntetés lehet az elbujdokolás, a szülői házból és az országból történő kitiltás, a kiközösítés élménye és ténye, maga a jól kiszámíthatóan bekövetkező vereség, a mechanikai sérülés pl.: fejlevágás, kővé változás. Gyakori a feloldozás és a megbocsátás motívuma.)
A mesékben megjelennek a társadalom újratermeléséhez szükséges motívumok, pl.: a munka. (Ez sok esetben a próba eszköze is.) A teljesítményigény, a teljesítmény elvárása. (Pl.: a mesehős nem alhat megadott ideig, valahány napja van a teljesítéshez stb.) A segítség és elnyert jutalma stb. Sokat segít a mesék megbeszélése is.
Forrás: Hoxa
Ha tetszett cikkünk, tarts velünk jövő héten is, amikor folytatjuk a mesékkel kapcsolatos cikksorozatunkat! Addig is ajánljuk figyelmedbe eddigi bejegyzéseinket:
Mesélj minden nap!
Mi a mese?
Miért fontos a mesélés?
Milyen a jó mese?
Miért nem olvas a gyerek?
10 perc - csak ennyi kell egy meséhez
Médiafogyasztási és olvasási szokások
Hozzászólások