A brit Durham Egyetem munkatársai azonban 15 egészséges magzat követéses vizsgálata után immár biztosak abban, hogy nem pusztán erről van szó. A 24-36. terhességi hetek között készült felvételek elemzésekor azt figyelték, hogy milyen hosszan tartják a magzatok a szájukat "kattanásig" nyitva, és mennyi ideig tart a száj becsukása. Ezek az adatok ugyanis különböznek az egyszerű tátogás és az ásítás esetében. Eredményeik szerint az ásítás gyakorisága (vagyis amikor a kicsik szignifikánsan hosszabb ideig tartották nyitva a szájukat, mint amennyi időn át a becsukás tartott) kétszerese az egyszerű "tátogásnak" – írták a szakemberek.
Az ásításról úgy tartják, hogy az "ragadós" az emberek között, de ez a tulajdonság a gyermekekben csak ötéves kor után alakul ki. Korábbi kutatások szerint az ásítás fejlődése "U alakú", mert a koraszülöttek gyakrabban ásítanak, mint az időben világra jött babák, ugyanakkor a kisiskolások többször ásítanak, mint az óvodások. Az új kutatás alátámasztani látszik a korábbiakat, mivel arra utal, hogy a magzatok a 24. terhességi hétben óránként átlag kétszer ásítanak, míg a 36. héten szinte egyáltalán nem.
Nadja Reissland, a kutatás vezetője szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy az ásítás és az egyszerű szájnyitás egyaránt a korai fejlődésben játszik szerepet. Maga az ásítás az agy meghatározott részeit készteti fejlődésre. Felnőttként is talán amiatt ásítunk, hogy az agyunk felhívja a figyelmet arra, hogy fáradt, a magzati életben azonban éppen ellenkezőleg, az agyat készteti működésre az ásítás. Reissland szerint a továbbiakban érdemes volna különböző nem egészséges és kémiai anyagoknak kitett magzatok ásítását is vizsgálni, így az orvosok következtetni tudnának a magzatok esetleges rendellenességeire az ultrahangos vizsgálatok során látott ásításokból.
További érdekes bejegyzéseink a témában:
Amikor mozog a pocak
A kívánósságról
Születésünk előtt is ismertünk szavakat
Forrás: MTI
Hozzászólások