A beszéd elsajátításához szükséges, hogy a kicsi környezetében eleget beszéljenek. De nem ám „bébinyelven”, hiszen így megfosztják attól a mintától, amelynek utánzásával a gyermek megtanulja a szavakat, jelentésbeli árnyalatokat. Ha mégoly szépen, tisztán is beszélsz a picurral, előfordulhat, hogy dadogni kezd, ha nagyobb a közlési vágya, mint a kifejezőkészsége. Türelmesen, a dolgot észre sem véve segítheted át ezen az életkoron. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetsz, ha rászólsz, fegyelmezed emiatt, hiszen így csak még jobban rögzül a beszédhiba.
A „valódi” dadogás azonban nem itt kezdődik. A szakemberek akkor beszélnek dadogásról, ha a gyermek túljutott az élettani dadogásnak nevezett beszédfejlődési szakaszon, elmúlt három éves, valamint a tünetek fél éve észlelhetőek. Ezek általában hullámzók, mértékük pedig a pihentség, stressz, időjárási front mértékében változik.
Miért dadog?
Talán már mindenki hallotta azt a magyarázatot, hogy valami megijesztette a gyermeket, és attól vált dadogóvá. Bár ez elég széles körben elterjedt elgondolás, nem teljesen helytálló. Az igaz, hogy a gyermekkori dadogást a legtöbb esetben valamilyen stresszhatás váltja ki, mint például megváltozik a kicsi megszokott környezete, kistestvére születik, megijed egy állattól. Ez azonban nagyon sok kisgyermekkel megesik, mégsem válnak mindannyian dadogóvá. Tehát kell bizonyos hajlamosító tényező, amellyel együtt már kialakul a beszédzavar. Ilyen tényezők lehetnek:
Gyenge idegrendszer: az ijedség, félelem hosszabb ideig tartó szorongást eredményez, és az érzelmi-indulati feszültség okozza a dadogást. Ekkor a beszédzavar neurotikus tünetként jelentkezik.
Testi, alkati sajátosságok, agysérülés, veleszületett beszédgyengeség is hajlamosíthat dadogásra.
Egyértelmű veszélyt hordoz magában az átállított balkezesség, ugyanis emiatt a kicsi bizonytalanná válik, mozgásának, beszédének szabályozása sérül.
Ha a családban előfordult már dadogás, akkor érdemes erre fokozott figyelmet fordítani, hiszen ez a fajta beszédhiba öröklődhet!
Az otthoni feszült, negatív légkör szintén hajlamosító tényező lehet.
Segítségkérés
Ha úgy látod, hogy a türelmed nem segít, vidd el a picit egy logopédushoz. Akár egy konzultáció erejéig is fordulhatsz szakemberhez, ha ezt megnyugtatónak érzed. Semmiképp sem érdemes „házi terápiával” kísérletezni, azonban a sok közös mese, versike, mondóka fejleszti a szókincset, beszédkészséget, és az anya-gyermek kapcsolatot is.
Cikksorozatunk hamarosan folyatatódik a második résszel, addig is ajánljuk figyelmedbe következő írásainkat:
Babajelbeszéd
Neveljünk kétnyelvű gyereket(?)!
Babaangol
Hozzászólások