Sajnos a kismamák nem elhanyagolható százaléka dohányosként éli mindennapjait. Nem meglepő, hiszen kutatások szerint a dohányzás az egyik legnehezebben leküzdhető szenvedély, mivel a cigarettában található nikotin a drogokhoz hasonló függőséget képes létrehozni. Sokan a családi konfliktusok során kialakult, vagy egyéb (például munkahelyi) stressz enyhítésére használják a füstölést, míg mások a környezeti nyomásnak (dohányzó családtagok, barátok) engedve nem teszik le a cigarettát. Az ilyen várandósok talán nem is tudják, milyen kockázatokat rejt az, ha nem képesek lemondani szórakozásukról.
"Füst-anatómia"
A dohány füstjének osztályozása során elkülöníthető az a rész, amelyik belélegzés után a tüdőbe kerül és az, amelyiket kilélegezve mások „használatára” bocsájtunk. Ez alapján beszélhetünk aktív és passzív dohányzásról, ami azonban közös bennük, hogy károsak. A belélegzett füst több, mint 4000 különböző vegyületet tartalmaz akkor is, ha aktívan és akkor is, ha passzívan „élvezi” az ember. Csak, hogy párat említsünk, ilyen a mindenki által jól ismert nikotin és kátrány, a kevésbé közismert ám rettegett szén-monoxid (CO), a mérgező arzén, ammónia és hirdogén-cianid, a szervek tartósításához is használt formaldehid és a karbolsav. A felsoroltak nem hogy pozitív hatással nincsenek a szervezetre, hanem némelyikük kifejezetten káros a fejlődő és a felnőtt szervezet számára egyaránt.
A füstben található nikotin-szén-monoxid együttes például komoly komplikációkat okozhat a koraszüléstől kezdve a magzat elvesztéséig. A nikotin, érszűkítő hatása révén a méhlepény korai öregedését okozza, így az már nem lesz tovább képes a magzatot tápanyaggal és oxigénnel ellátni, míg a szén-monoxid megakadályozza a légzési gázok szállítását tovább fokozva az oxigénhiányt.
A várandósság legjobb esetben 9 hónapig, azaz 38-40 hétig tart. Ez éppen elegendő időt biztosít ahhoz, hogy a fejlődő magzat minden szerve (és itt főként a létfontosságú tüdőre gondolunk) elérje a teljes érettséget, tehát az újszülött a méhből kiköltözve képes legyen a légköri levegő belégzésére és hasznosítására. A dohányzás hatására az újszülöttek gyakran idő előtt (a 32-36. héten) koraszülöttként, ebből kifolyólag pedig kis súllyal jönnek a világra. Bár vannak kismamák, akik a szülési nehézségektől tartva inkább örülnének, ha kisebb babát kellene kihordaniuk, nem szabad elfelejteniük azt, hogy kis születési súly bizonyos esetekben a gyermek egész életére kihatással lehet.
Nikotin A füst egyik lényeges összetevője, mely érszűkítőként és vérnyomás emelőként viselkedik, s ezek a tulajdonságai az egyébként egészséges, felnőtt szervezetben is érvényesülnek. Mi történik azonban, ha ugyanez az anyag egy kismama tüdejébe jut?
A tüdő léghólyagocskáit behálózó apró ereken keresztül a nikotin gond nélkül bejut az anya szervezetébe, ami valószínűleg a pici számára semmilyen jelentőséggel nem bírna, ha az ő és anyukája vérkeringése el lenne különítve. A várandósság idején azonban az anyai szervezet feladata, hogy kielégítse a pocaklakó szükségleteit, így a köldökzsinóron keresztül folyamatos utánpótlás érkezik az anyától a picihez tápanyagból és oxigénből. Az erek azonban válogatás nélkül továbbítják a nikotint is, mely a köldökzsinórba jutva szűkíti a benne található ereket. A vékonyabb artériákon keresztül kevesebb vér, vagyis kevesebb tápanyag tud keresztül haladni ami végül a magzat gyengébb ellátásához vezet.
Szén-monoxid Ez a molekula szintén a keringésen keresztül jut el a magzathoz. Mivel az oxigénnél 250-300-szor erősebben kötődik a vörösvértesthez, megakadályozza a légzési gáz szállítását. Így a nikotin hatására egyébként is összeszűkült ereken keresztül átjutó vörösvértestek egy része nem hordoz oxigént, ami hosszú távon oxigénhiányhoz vezethet.
Milyen veszélyeket rejt?
A dohányzás ténye mind az édesanya, mind pedig gyermeke egészségét veszélyezteti. Az alábbiakban összeállítottunk egy listát a nem feltétlenül bekövetkező, de lehetséges hatásokról.
Nő a fejlődési rendellenesség kialakulásának kockázata. Az artériák lecsökkent keresztmetszetének következtében nem gyengül a magzati vérellátás, ezzel együtt pedig az átjutott ásványi anyag mennyisége is csökken. Az alacsony folsav bevitel például a nyitottgerincűség kialakulásának kockázatát növeli.
Kis súlyú, vagy koraszülött csecsemő. Az oxigén-mennyiség csökkenésének következtében a baba lassabban növekszik és fejlődik, így akár az is előfordulhat, hogy a kiírt időpontban, ám a normálisnál kisebb súllyal születik meg. Gyakoribb azonban a fentiekben is említett koraszülés, ami miatt az újszülött sok esetben (akár hosszabb távon is) lélegeztetőgép segítségére szorul.
Nő a méhen kívüli terhesség kockázata. Ebben az esetben a megtermékenyített petesejt a petevezetőben ágyazódik be és itt kezdi meg fejlődését. Az ilyen terhesség általában nem kihordható, hiszen a magzatnak nincsen elegendő tere a növekedéshez.
Nő a császármetszés valószínűsége. Ennek oka, hogy az oxigénhiány miatt a méhlepény az átlagosnál korábban kezdhet el öregedni, így nem tudja egészen a terhesség végéig táplálni a magzatot, vagy a nagyon kis súlyú magzat nem elég erős ahhoz, hogy túlélje a hüvelyi úton történő születést.
Nő a légúti megbetegedés esélye. Dohányzó kismama gyermekénél nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma, mint ha az édesanya tartózkodott volna a füstölgéstől. Hasonlóan a passzív dohányos újszülötteknél is, akiknek édesanyja a terhesség idején lemondott a cigarettáról, csecsemőként azonban kénytelenek belélegezni a füstöt. Ez többnyire nem a gyermek édesanyján, hanem annak környezetén múlik.
Levetkőzni egy rossz szokást
Minél előbb mond le káros szenvedélyéről a kismama, annál nagyobb eséllyel szülhet majd egészséges babát. Az orvosi javaslat szerint azonban tanácsos már a gyermek tervezésekor gondot fordítani a leszokás beütemezésére is. Erre sajnos nem minden esetben van lehetőség, hiszen a nem tervezett terhességeknél gyakran csak az 5-7. magzati héten derül fény a várandósság tényére.
Ilyenkor két lehetőség áll a kismama előtt: vagy a lassú és lelkileg kevésbbé megterhelő, vagy a hirtelen egyik napról a másikra történő leszokást választja. Amíg a lassú módszer során a magzat folyamatosan ki van téve a nikotin hatásának, addig a gyors leszokás magában rejti a hirtelen megnövekvő stressz kockázatát. Habár ez utóbbi módszer is káros hatással lehet a magzatra, érdemes mérlegelni, hogy a fellépő stressz, vagy a csökkent vérellátás jelent-e nagyobb kockázatot a magzat szempontjából.
Címkék:
Hozzászólások