Az anyaméhben még minden nyugalmas: a magzat alszik, és közben szép csöndben cseperedik. De mikor kezd el álmodni? Ennek a kérdésnek jártak utána német kutatók – juhembriók segítségével.
A jenai egyetem kutatója, Karin Schwab és csapata kiderítette, hogy az állatok agya százhat nap után kezd el olyan jellegzetes és rendezett jeleket leadni, amelyeket álomként lehet értelmezni.
Lehet, hogy kissé elrugaszkodottnak tűnik egy birka agyából az emberére következtetni, és ezen kívül még álmokat is felismerni, de a juh agya az első hónapokban igen hasonlóan fejlődik, mint az emberé
Mivel azonban a birkák százhatvan nap vemhességet követően jönnek a világra, és nem kétszáznyolcvan nap után, mint az ember, így a juhembrió százhat napos fejlődési stádiuma egy héthónapos emberi magzaténak felel meg.
Ez a rendezett és koordinált agyi tevékenység már jóval azelőtt felbukkan, hogy a magzaton megfigyelhető lenne az álomszakaszok alatt jellemző szemmozgás – írták a kutatók. Az alvás nem a nyugvó agyból jön létre, és szakaszai aktívan szabályozott folyamatok révén alakulnak ki.
Miről álmodnak a kisbabák?
Mivel a babák látása és képességei korlátozottak, szinte lehetetlen elképzelni, hogy az újszülöttek álmodjanak. De mi mindannyian álmodunk éjszakánként, és a kisbabák többet álmodnak, mint a felnőttek – annak ellenére, hogy a kicsik látásérzékelése és a beszéde még nem fejlett. Álmukban fényeket, színeket, életlen képeket látnak, illatokat éreznek, és zajokat hallanak – tehát azokat a dolgokat látják viszont álmukban, amelyek őket ébrenlétük során stimulálják.
Címkék:
Hozzászólások