Érdekes tények a magzatokról

A terhesség 16. hetében, amikor a baba szeme még zárva van, érzékeli a napsugarat. Ha édesanyja pocakján keresztül fénysugár éri, heves szívdobogással reagál.

A babák már a 10. héten tökéletesen hallanak mindent, ami a külvilágban történik. Ekkor ugyanis a belső fülben található hallószerv, a csiga már kifejlődött. A 26. héttől pedig már reagálnak is a hallottakra. Ebben a korban a hangos zenére heves mozdulatokkal reagálnak, a kellemes, nyugtató zenére pedig megnyugszanak és elernyednek.

A magzat azonban nemcsak hallja, de meg is jegyzi azt, ami történik. Egy vizsgálat kimutatta, hogy igenis rendelkezünk magzati korból származó emlékekkel. Ha a várandósság utolsó heteiben a mama ugyanazt a mesét mindennap felolvassa, a babák születésük után felismerik, és mérhetően reagálnak a mesére, ha újra hallják.

Ha a kismama által elfogyasztott gyümölcslébe keserű anyagot tesznek, a magzat kevesebbet iszik, sőt el is fintorítja az arcát. A szacharinnal ízesített gyümölcsléből viszont a szokásosnál többet iszik. A magzatok ugyanis éreznek ízeket: nyelvükön a 16. hétre már ötezer ízlelőbimbó található.

Nemcsak hangokat hallanak és ízeket éreznek, hanem fájdalmat is. Azokat a magzatokat, akiknek magzati korban vérátömlesztésre van szükségük, úgy szúrják meg, hogy a tű átmegy a hasfalukon. Ilyenkor vérükben a kortizol és az endorfin szintje három-ötszörösére növekszik. Ezzel szemben, ha a köldökzsinórból vesznek vért, a baba szervezete nem reagál.

Egyes orvosok szerint a babák megérzik és átérzik mindazt, amit édesanyjuk érez a terhesség idején. Ezen érzések pedig kihatnak egész életükre.

A babák édesanyjuk hasában igen nagy zajnak vannak kitéve. Naponta legalább 80-95 decibeles ricsajban kell fejlődniük, pihenniük. És ez nem csak a külvilágból szűrődik be: a hangok nagy részét az anya bélzörejei, szívhangjai, a lüktető véredények adják. Összehasonlításképp: két felnőtt ember beszélgetése átlagosan 10-50 decibel erősségű.